Egyértelmű konzervatív elmozdulás figyelhető meg a férfi cégvezetők és vezető beosztású szakemberek körében, amit a legtöbben a #metoo mozgalom, és a Brett Kavanaugh legfelsőbb bírósági bíró beiktatásakor kirobbant szexuális molesztálási botrányok számlájára írnak. Az Egyesült Államok alelnökéről „Pence-hatás” névre elkeresztelt jelenség elsősorban a magas beosztású férfi vezetők körében figyelhető meg a legerősebben, amit a Morgan Stanley egyik korábbi ügyvezetője, David Bahnsen úgy fogalmazott meg, hogy „olyan érzése van az embernek, mintha mindig tojáshéjon járna”.
Mike Pence még 2017-ben azt nyilatkozta, hogy nem megy el kettesben vacsorázni a feleségén kívül egyetlen nővel sem, ami akkor komoly kritikákat váltott ki, viszont most a vagyonos cégvezetők egyre inkább hajlamosak követni a példát, kiegészítve azt olyan további – önként vállalt – szabályokkal, mint például a szigorúan külön emeletekre foglalt hotelszoba vagy a négyszemközti megbeszélések elkerülése. A „keményvonalasabbak” akár odáig is elmennek, hogy nem ülnek a női kollégák mellé a repülőgépen.
A Bloomberg riportja szerint némelyek azt is állítják, hogy egy nő alkalmazása a cégnél önmagában bizonyos fokú kockázatot jelent, ugyanis nem lehet tudni, hogy mikor vesz személyeskedésnek egy ártatlannak szánt megjegyzést, amiből akár komoly munkahelyi zaklatási ügyek is kialakulhatnak.
2018. 12.14.(XXII /50)
