Jair Bolsonaro részben a befolyásos politikai erőt képviselő evangéliumi keresztény tábor támogatásával lett Brazília elnöke, a szavazatok több, mint 55 százalékát megszerezve. Mégpedig annak ellenére, hogy pályafutását megütközést keltő kijelentések kísérik; ő maga nem gyakorló katolikusnak vallja magát, akit néhány éve mégis megkeresztelt a Jordánban az egyik megagyülekezet pásztora, és harmadik házasságát „fogyasztja” – igaz, jelenlegi felesége szintén pünkösdi keresztény.
Bolsonaro egyik legnagyobb adukártyája az volt, hogy azon kevés politikus közé tartozik, akiket nem érintettek az előző kormányok vezetőit és prominens személyiségeit magukkal sodró korrupciós botrányok. A metszéspont közte és az evangéliumi közösség között ezen kívül, úgy tűnik, az országot 14 éve irányító Munkáspárt (PT) baloldali politikájával való szembenállásban kereshető.
Pünkösd után: a karizmák titkai
Hogyan alakult a Szentlélek ajándékainak megítélése az elmúlt 2 ezer évben »
Átmenvén a siralom völgyén
Trianon túlélése és ami ebből következik »
Sávuot: a törvényadás ünnepének eredete
Az Ószövetség egyik legjelentősebb nemzeti és vallási ünnepe volt – de az Újszövetség egyik meghatározó eseménye is ezen az ünnepen történt »
Pünkösd után: a karizmák titkai
Hogyan alakult a Szentlélek ajándékainak megítélése az elmúlt 2 ezer évben »
Átmenvén a siralom völgyén
Trianon túlélése és ami ebből következik »
Sávuot: a törvényadás ünnepének eredete
Az Ószövetség egyik legjelentősebb nemzeti és vallási ünnepe volt – de az Újszövetség egyik meghatározó eseménye is ezen az ünnepen történt »
2018. 11.23.(XXII /47)
