Erre és hasonló kérdésekre keresi a választ Marion Nestle, a New York Egyetem táplálkozástudományi és közegészségügyi tanszékének professzora legújabb, Unsavory Truth (Kellemetlen igazságok) című könyvében.
„Vajon mi a gond azzal, ha valaki reklámozza egy egészséges étel előnyeit? – teszi fel a kérdést Nestle. – Vajon nem lenne akkor jobb, ha még többet ennénk belőlük?” Természetesen jó dolog ilyen ételeket fogyasztani, azonban számos tanulmány, amely a témában jelent meg, félrevezető. Az emberek hajlamosak a könnyű utas megoldásban hinni: ha ezt vagy azt az ételt esszük, elfelejthetjük a bajainkat, szuper egészségesek leszünk. Ugyanakkor a marketingszólamokra épülő kutatás könnyen megkérdőjelezhető, és árnyékot vethet minden (kormányzati és piaci) szereplő hírnevére, sőt a táplálkozástudományra is. Nestle mindezt az áfonya példáján keresztül szemlélteti.
Szuperáfonya
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2018. 10.31. (XXII /44)
