Marokkó jó kapcsolatokat ápol Izraellel. A lakosság mára már csak elenyésző számban zsidó, ám a zsinagógákat és zsidó temetőket karbantartják, mi pedig lépten-nyomon különös kincseket őrző múzeumokba botolhatunk.
Az észak-afrikai ország zsidó lakossága az Európából elűzött szefárdokból alakult ki. A zsidósággal való kapcsolat a 800-as évekre vezethető vissza, amikor II. Idrísz király elkezdte az andalúziai szefárd zsidók betelepítését a kulturális élet felvirágoztatása érdekében. A zsidók nagy megbecsülésben éltek, kiváltságokat élveztek, és az arabokkal, berberekkel a teljes tolerancia jegyében tevékenykedtek. Több berber tért be a zsidó vallásba, berber zsidó falvak alakultak ki. A háromszáz éves aranykornak és békés együttélésnek a fanatikus muszlim szekták megjelenése vetett véget: a 11. századi Almorávidák és Almohádok uralmától kezdődően a kapcsolat hol békés volt, hol ellenségessé vált, és számos zsidó család kényszerült az elvándorlásra. 
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2018. 02.16. (XXII/7)
