Aromán miniszterelnök azzal indokolta otromba kijelentését, hogy Románia egységes nemzetállam. Ez a politikai rögeszme milliók életét keserítette az elmúlt közel száz évben, ráadásul akkor sem volt igaz, amikor majd százötven éve létrejött a „legtisztább” Románia. A mindenkori román vezetés – tisztelet a nagyon kevés kivételnek – sokat tett az etnikai homogenitás kialakításáért: lakosságcserével szabadult meg a bukovinai németektől, a dobrudzsai bolgároktól, Izrael megalakulását követően négy év alatt távozott a zsidóság túlnyomó része (a maradék húsz évvel később), a nyolcvanas években pedig fejpénzért adta el a romániai szászokat. Néhány évtized alatt a hatalom gyakorlatilag megszabadult a teljes német ajkú lakosságtól és
a teljes zsidóságtól: kettő-null az egységes nemzetállam javára. A kulturális – és a gazdasági! – veszteség viszont felbecsülhetetlen, ennek köszönhető, hogy kulturális és szellemi értelemben Nagy-Románia maradt az, ami az Ókirályság volt: egy tőről metszett balkáni ország.
Egységes nemzetállam, avagy hogyan lőjük magunkat lábon
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2018. 01.19. (XXII/3)
