Bár a felmérések szerint enyhül a szegénység, a legszegényebb gyerekek helyzete, akiknek családjai a leghátrányosabb, a közmunkarendszer által leginkább érintett régiókban élnek, nem sokat látszik javulni – erre hívta fel a figyelmet nemrég L. Ritók Nóra, a berettyóújfalui Igazgyöngy Alapítvány vezetője. Az Igazgyöngy, amely 2012 óta tanodát is működtet egy Told nevű zsákfaluban, az Észak-alföldi régióban tevékenykedik, mely az EU 273 régiója között hosszú évek óta a 20 legszegényebb közé tartozik.
A mind földrajzilag, mind az oktatási rendszeren belül egyre inkább elkülönülő gyerekek kitörési esélyeit tovább rontja, hogy statisztikai értelemben nagyon lecsökkent a halmozottan hátrányos helyzetű (3H-s) tanulók száma, és a „simán” hátrányos helyzetűek száma (2H-sok) is csökken. Nem a helyzetük lett jobb, hanem a hátrányos státusz meghatározása változott, például a szülők munkanélkülisége is bekerült a feltételek közé.
Korábban a 3H-s kategória feltételének számított – a rendszeres gyereknevelési kedvezmény jogosultsága mellett – a szülők legfeljebb nyolc általános iskolai végzettsége. „Időközben a munkanélküli szülők közmunkások lettek, így megváltozott a munkaerőpiaci státuszuk, másrészt kötelesek voltak elvégezni a közmunkaprogramokhoz társított tanfolyamokat is, így a végzettségük is megváltozott – függetlenül attól, hogy ezzel nem kerültek jobb helyzetbe a munkaerőpiacon. A 2013 óta hatályos jogszabályok szerint a nem iskolarendszerű képzések, tanfolyamok elvégzése is nyolc osztálynál magasabb végzettségnek számít” – fejtette ki lapunknak L. Ritók Nóra.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »