hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Ahol 15 kiló rizs a minimálbér

2017. 10. 03.
Venezuela a világ egyik leggazdagabb országa lehetne, hiszen gigantikus mennyiségű olajkinccsel rendelkezik. A mesés jóléttől azonban két dolog is elzárja: az egyik az olaj világpiaci árának mélyrepülése, a másik pedig a politikai önkény – vélekedett a Heteknek egy magyar családfő, aki Venezuelába nősült, és több mint tíz éve él a dél-amerikai országban. 

„Külföldi országok sora, és az itteni lakosság 80 százaléka azt állítja, hogy ez már diktatúra. Chávez halála előtt a chavizmus még erős volt, de a halála után megválasztott Nicolás Maduro idején az ország elkezdett csődbe menni – egyrészt az olajárak zuhanása, másrészt a rossz adminisztráció miatt. Olyan emberek kezdték el az országot vezetni, akiknek nem volt meg a képességük az adott feladat ellátásara. Sok privát intézményt és céget államosítottak. Ezek idővel szépen tönkrementek, de a többi állami cég termelése is sok helyen 80 százalékot esett” – mondta Zsolt, aki feleségével és két gyermekével a fővároshoz, Caracashoz közeli kisvárosban él. Mint magyarázta, amíg magas volt az olajár, Venezuela hozzászokott, hogy szinte mindent importból szereztek be, és viszonylag jó áron adták el a lakosságnak – hiszen pénz volt rá. A baj akkor kezdődött, amikor az olaj iránti kereslet elkezdett zuhanni, így nem maradt forrás ennek a kereskedelmi modellnek a finanszírozására. 

„Az üzletekben nehéz hozzájutni az alapvető élelmiszerekhez, ami pedig kapható, az többnyire rettentő drága. Itt a minimálbér 250 000 bolívar, az étkezési utalvánnyal együtt. Eközben 2 liter tej 7000 bolívar, 1 kg sajt 22 000, 1 kg csirkehús 15 000, 1 kg cukor 15 000, 1 kg rizs pedig 18 000” – sorolta Zsolt. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy alapvető élelmiszerek olcsóbban is beszerezhetők – állami forrásból. Ugyanis – ha kisebb mennyiségben is, mint korábban – az állam még mindig importál bizonyos termékeket, amelyeket megfizethető áron kínál a szegényeknek: egy kiló tészta például 15 bolívar, miközben privát importból ugyanez 20 000, egy kiló tejpor pedig 500 bolívar, nem állami forrásból pedig a negyvenszerese. „A szegény embereknek bemagyarázzák, hogy az árak a spekuláció miatt szálltak el. Így a kormány könnyen tud magának híveket toborozni, vagy inkább vásárolni” – tette hozzá Zsolt. 

Az élelmiszerek egyébként még az „olcsóbb” termékek közé tartoznak. Egy átlagos mobiltelefon például 400 000 bolívartól indul, egy garnitúra autógumi 2 millió bolívar. Egy 32-es LCD pedig akár 6 millióba is kerülhet. Valutát egyéb­ként legálisan nagyon nehéz beszerezni, csak a kiváltságos cégek kaphatnak engedélyt valutavásárlásra. Miközben a kormány által meghatározott, hivatalos árfolyam szerint egy dollár 10 bolívart ér, addig a szintén a kormány által árverésre bocsátott dollár 3000 bolívarnak felel meg, miközben a feketepiaci ára több mint 16 ezer bolívar.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected]. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!