hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Drakula él, és elég jól keres

A hollywoodi filmek legendás rémalakjáról, Drakula grófról rengeteg film és írás született. Népszerűsége ma Románia egyik legfontosabb turistacsalogatója, de az eredeti személyről, a középkorban élt Vlad „Dracula” Tepesről, és az ő igaz történetéről csak kevesen hallottak. A kegyetlen vajdának szinte semmi köze a Bram Stoker által alkotott vámpírhoz.

Román történészek szerint a havasalföldi fejedelem csupán a lejárató propaganda áldozata, aki a korszaknak megfelelő módon gyakorolta hatalmát. Egyáltalán nem volt szörnye-teg, csak kemény legény, akinek két irányba kellett hadakoznia folyamatosan: a magyarok ellen és a törökök ellen. A hamisított történelmet cáfolni igyekvő modern kori román történetírás ezt a képet igyekszik igazolni a bukaresti Nemzeti Művészeti Múzeumban most megnyílt kiállítással. Festményekkel, korabeli kéziratokkal, levelekkel támasztják alá, hogy semmivel sem volt kegyetlenebb, mint bármelyik korabeli nagyúr vagy uralkodó, csak a Nyugat és Hollywood csinált belőle vérszívó fenevadat. A román történészek szerint a Drakula köré szőtt legendák arra szolgáltak, hogy a félig isme­-retlen Kelet-Európát és azon belül Havasalföldet, illetve Besszarábiát, a románság tulajdonképpeni szülőföldjét primitívnek és minden gonosz forrásának mutassák be.

Legenda és valóság

Nagy Árpád kolozsvári történész szerint nehéz lesz a „szerecsenmosdatás”, mert a gróf legendája ma nagyon népszerű, turisták tömegeit vonzza Romániába. A mítosz keletkezése egy találkozással indult: az ír származású Bram Stoker író 1890-ben találkozott Vámbéry Ármin magyar professzorral, aki híres keletkutatóként nagyon is ismert volt Európában. A magyar professzor mesélt neki a havasalföldi uralkodó, III. Vlad, azaz Vlad Ţepeş, a „karóba húzó” legendájáról. A karakter olyannyira rabul ejtette a szerzőt, hogy hatévi kutató­munkával megalkotta az erdélyi vámpír figuráját. Tette mindezt úgy, hogy egyetlen egyszer sem járt Kelet-Európában, így Erdélyben sem. A regény a négy fal közti kutatómunka eredménye – mondja Nagy Árpád. A feljegyzések szerint a British Libraryben és Whitby könyvtárában kutatott, majd 1897-ben jelentette meg misztikusnak szánt írását, ami azonnal hatalmas sikert aratott. Azóta számtalanszor kiadták, illetve filmre vitték a világ legismertebb rémtörténetét, és a Ceaușescu bukása utáni években valóságos turistamágnesként kezdte vonzani a rajongókat Segesvárra és Törcsvárra.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetéssel vagy belépéssel tudja elérni.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!