Két tervezet került a testület elé. Az egyiket a konzervatív pártokat tömörítő Néppárt, a másikat egy négypárti – szociáldemokrata, liberális, zöldpárti és radikális baloldali – alkalmi koalíció készítette. A Néppárt javaslata sürgette volna az Európai Bizottságot, hogy „segítsen a magyar kormánynak megtalálni a megfelelő megoldást a felmerült aggályokra”, Budapestet pedig felszólította volna a párbeszéd folytatására a Bizottsággal.
A másik, végül többséget kapott négypárti előterjesztés készítői szerint eljött az ideje az európai uniós szerződés hetedik cikkelye szerinti eljárás megindításának Magyarországgal szemben, mert „rendszerszintű fenyegetés éri a jogállamiságot” Magyarországon.
A szövegben felszólítják a magyar kormányt, hogy változtasson a menekültügyi és a felsőoktatási törvény kifogásolt részein, illetve vonja vissza a civil szervezetekről szóló szabálytervezetet.
Az utolsó ellenség: A holtak szellemei és az élők tisztelete
Mit mond a halálról, a gyászról, a túlvilági életről a zsidó–keresztény kinyilatkoztatás? »
Seres László: 9/11 és a „végtelen háború” mítosza
Véleménycikk »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
Az utolsó ellenség: A holtak szellemei és az élők tisztelete
Mit mond a halálról, a gyászról, a túlvilági életről a zsidó–keresztény kinyilatkoztatás? »
Seres László: 9/11 és a „végtelen háború” mítosza
Véleménycikk »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
2017. 05.19. (XXI/20)
