Philip Zimbardóról tudni kell, hogy heroizmussal csupán az utóbbi években kezdett el komolyan foglalkozni. Eddigi életművének legismertebb része a világ tíz leghíresebb kísérlete között is számon tartott, ma is sokakat foglalkoztató stanfordi börtönkísérlet és az arról írt Lucifer-hatás című könyve, melyben arra a kérdésre kereste a választ, hogy miért válnak alapvetően jó szándékú emberek rosszá egy adott helyzet hatására. Mostanában pedig arra koncentrál, hogyan hozható ki a jó az emberi természetből. Újdonsága abban rejlik, hogy – az eddigi pszichológiai irányzatoktól eltérően, amelyek a gondolatot és az érzéseket vizsgálták – a cselekedetekre összpontosít. Így adódott, hogy – mondjuk úgy – modern irgalmasszamaritánus- képző kezdeményezésének, a Hősök Terének mottója nem más, mint: „Az vagy, amit teszel!” (Zimbardo másik projektjéről is beszámoltunk már egy korábbi írásunkban: Férfiak végveszélyben. Hetek, 2015. július 3.)
Hétköznapi hősök
A Hősök Tere hazai pályafutása egy TED (Technology Entertainment Design – Technológia, szórakoztatás, dizájn) konferencián kezdődött, ahol Halácsy Pétert, a Prezi társalapítóját lenyűgözte Zimbardo előadása, és felvetette neki, hogy meg kellene próbálnia a magyarok hozzáállásán változtatni.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2015. 10. 09. (XIX/41)
