Mánséja Nászer Kairó legnagyobb keresztények lakta nyomornegyede. Az itt élők a város szemetének az újrahasznosításából élnek. A családok minden tagja, beleértve a négy-ötéves kisgyerekeket is, részt vesznek a munkában, ezzel Kairó újrahasznosítási statisztikáit gyakorlatilag a legjobbak közé emelve a világon.
A negyedmillió embernek otthont adó Mánséja Nászerben mindenki keresztény – erről tanúskodnak a házak falára festett keresztény szimbólumok, II.Tavadrosz pápa és a bekeretezett Jézus-portrék a boltok, kávéházak falain.
Két héttel a terrortámadás után a nyomornegyed csendes. Szeméttel megrakott teherautók járnak ki- és be a nyomornegyed bejáratát jelentő betonkapun, a kerekeik felverik a port. Betonozzák a bejárati földutat – elképzelhető, hogy a mindenkori egyiptomi kormányzattal folytatott tíz év folyamatos harc után végre kap egy betonutat a közösség, amit nem önt el a víz télen.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2015. 03. 06. (XIX/10)
