2015-től már nem az Emberi Erőforrások Minisztériuma, hanem a Nemzetgazdasági Minisztérium lesz a szakképző iskolák fenntartója – jelentette be a szakképzési és felnőttképzési intézmények országos tanévnyitóján Varga Mihály miniszter. Mint mondta, a diákok 10-20 százaléka tanul jelenleg szakiskolában, ám ennél jóval több kell a gazdasági versenyképességhez. A szakmatanulást magasabb ösztöndíjakkal is serkenteni kívánja a kormány, vélhetően azáltal, hogy a duális képzés keretében bevonja a szakképzésbe a vállalati szférát is. Mintaként a kecskeméti Mercedes gyár közép- és felsőszintű szakképzéseit emlegetik, bár – ellentétben Németországgal – a magyar gazdaságban nincs a tanoncképzésnek kialakult kultúrája.
Tény, hogy a rendszerváltás óta bő másfélszeresére nőtt a gimnáziumi érettségizettek száma, méghozzá a szakiskolát – és némileg a szakközépiskolát – végzettek rovására. A meghosszabbodott tanulóéveket a szakemberek nagy része nem tartja problémásnak, egyrészt azért, mert válságidőben pozitív cél lehet a diákok iskolában tartása a tömeges munkanélküliségbe taszítás helyett. Másrészt azért, mert a technológiai fejlődés olyan szintet ért el a legtöbb szakterületen, ami miatt a szakképzési rendszer ma már inkább az érettségire, és nem a nyolc általánosra épül. „A mai világban az tud boldogulni, aki képes az egyéni tanulásra, idegen nyelvi és számítástechnikai ismeretekkel rendelkezik. Aki nem képes tanulni, az nem képes megújulni. A szakképzésben is fel kellene készíteni a diákokat arra, hogy egy életen át képesek legyenek fejleszteni a tudásukat” – vélekedett kérdésünkre Szüdi János oktatási szakértő, utalva arra, hogy a szakiskolákban, ahova eleve a leghátrányosabb helyzetű tanulók kerülnek, most éppen leépítik a közismereti oktatást.
„Uniós célkitűzés, hogy a korosztály 75 százaléka jusson el az érettségiig, ez Magyarországon 2010-re megvalósult. A jelenlegi kormánynak viszont az a kimondott célja, hogy a korosztály fele szakiskolai oktatásba menjen tovább” – tette hozzá Szüdi. A szakképzés NGM-hez rendelésével szerinte teljesen szétszakítják a közoktatási rendszert – a fenntartóváltással a szakiskolák formálisan is kikerülnek a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) fennhatósága alól –, és reménytelenné válik, hogy a gyerekek nagy hányada valaha eljusson az érettségiig.
2014. 09. 12. (XVIII/37)
