hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Leányvásárok legendája
Jókai nyomában a mócok földjén

Erdély legnagyobb hegyi vásárává szelídült az egykori Gaina-tetőn megrendezett leányvásár. A vásárnak helyet adó hegytető a móc vidék központjában fekszik Topánfalva mellett, az Érchegység közepette. A környék mesebéli tájként nyílik meg a látogatóknak, legendái révén pedig az időutazás élményét nyújtja.

A huszadik század hatvanas éveiben még Kolozsvárott is szokás volt a leánykereskedelem. Általában Székről és a mezőségi falvakból származó szülők „árulták” leánygyermekeiket a Malomárok partján, a nagypiac mellett, no persze nem a mai értelemben vett prostitúcióról volt szó. A népviseletbe öltözött leányok háztartási munkát vállaltak, mostak, főztek, takarítottak és a kisgyermekekre is vigyáztak, meséli Kézdi Imre kolozsvári helytörténész, akivel Gaina-tetőre indulunk a híres leányvásárba. A lányok szüleivel kellett vásárt kötni, persze feketén, mert a szocializmusban cselédek már nem voltak, leánykereskedelem pedig még kevésbé. A mezőségi szülők jól szemügyre vették az érdeklődőt, bárkinek nem adták oda a lányukat. Mégis gyakran megtörtént, hogy a házimunkára felvett széki cselédlányok a háziúr vagy a fia ágyában kötöttek ki, és szültek nekik utódot – mondja vezetőnk, miközben Topánfalva irányába autózunk a Bihar-hegység szerpentinjein. Sorra hagyjuk magunk után a legendás helyeket, amelyeket Jókai műveiből ismerhet az olvasó. A Rozsda-szakadék és az aranyosfői sípálya után nemcsak a táj kezd vadregényessé válni, hanem a falvak és a települések, sőt az emberek kinézete is megváltozik. A falvakban szinte csak faházak álltak egykor, mondja Imre bácsi, mert a mócok kiváló asztalosok, deszkagyártók a mai napig is.

Kicsi, hosszan elnyúló települések húzódnak meg a szűk völgyekben, apró kordékon, ekhós szekereken közlekednek most is a portékájukat áruló hegyi embe­rek. A „móc” kifejezés nem valami csúfnév, román nyelven (mot) fonószálat, tágabb értelemben copfot jelent. A móc férfiak hajukat hagyományosan kétfelől copfba fonták, sőt vezetőik előtt is viselték ezt a copfot – mondja Kézdi Imre. Aranyosfő után egyre lejt az út, közeledünk a gainai elágazáshoz, így mi is visszatérünk a vásár eredeti céljának a tárgyalásához.

Mély gyökerei voltak az efféle lánykereskedelemnek Erdélyben, s nem csupán a mócok városaiban. Majd kétszáz éve, hogy az Erdélyi-szigethegységben élők a Bihari-hegységben, Felsővidra és Hosszúsor között elterülő, 1400 méter magas Gaina-tetőn találkozni kezdtek július végén, az Illés napjához legközelebb eső vasárnapon, meséli útitársam a vásár legendájának kezdetét. Fából faragott csöbreiket, hordóikat, gereblyéiket, faedényeiket, deszkáikat, ládáikat és más, ma már népművészetinek tartott tárgyaikat cserélték el ott gabonára. Aztán rájöttek, hogy az egymással ritkán találkozó hegyi népeknek kiváló alkalom ez a feleségkeresésre is. Így született meg és intézményesült a gainai leányvásár: ezt, mint Erdély legnagyobb hegyi találkozóját azóta is évente megrendezik.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetéssel vagy belépéssel tudja elérni.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!