– 1991 óta vagyunk hajléktalanok. Két évet az utcán töltöttünk, hetet pedig nejlonsátrakban vészeltünk át. Most egy lerobbant lőszerraktárban lakhatunk a telek tulajdonosának tudtával és beleegyezésével.
Hogyan kerültek az utcára?
– Egyszerűen: megszűnt a munkahelyünk 1989-ben a miskolci Lenin Kohászati Műveknél. A férjem 240 ezer forint, én meg 90 ezer forint körüli végkielégítést kaptam, s noha ez abban az időben jelentős összegnek számított, a lakásvásárláshoz kevésnek bizonyult. Feljöttünk Budapestre, hátha itt több lehetőségünk nyílik, azonban csak alkalmi munkákat találtunk. Az albérletezésben két év múlva elfogyott a tartalékunk.
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »