Jennifer Walsh és munkatársai négyszáznyolcvanhárom, egy keleti parti egyetemen tanuló elsőéves diáklány szokásait vizsgálták azzal a céllal, hogy megfigyeljék, mire használják a hirtelen jött szabadságot az első évben, miután kikerültek a szülői felügyelet alól. A korábbi vizsgálatokkal szemben a kutatók nemcsak egy bizonyos médiatípus használatát vizsgálták, hanem tizenegy, szélesebb értelemben vett médium „fogyasztását” és annak következményeit is. Ezzel párhuzamosan pedig a diákok tanulmányi előmenetelét is vizsgálták, először az őszi, majd a tavaszi félév után.
Az eredmények meglepőek: először is az derült ki, hogy a vizsgálatban részt vevő fiatal nők átlagban napi tizenkét órát foglalkoztak a különböző médiumokkal. Őszi, illetve tavaszi féléves jegyeiket elemezve látható, hogy a közösségi oldalak, a túlzott mobiltelefon-használat és internetezés, a magazinok olvasása, a film- és tévénézés nagyon rossz hatással volt a tanulmányi előmenetelre. Azok a lányok, akik többet tévéztek, beszéltek mobiltelefonon, rosszabbul szerepeltek a tavaszi féléves vizsgákon, mint az őszieken. A vizsgálat szerint azok a diákok, akik sok időt töltöttek a közösségi oldalakon, rossz tanulási szokásokat fejlesztettek ki: kevesebbszer vettek részt az órákon, nem készítették el a feladataikat, emellett kitűzött távlati céljaikról is elterelődött a figyelmük. Mások, akik többet tévéztek, illetve több időt szántak női magazinokra, kevésbé voltak magabiztosak az intellektuális képességeiket illetően.
Ezzel szemben jobb osztályzatokat szereztek azok a fiatal nők, akik több időt töltöttek újságolvasással. „Az aktuális események nyomon követése, valamint az akadémiai képzés egyaránt igényel egyfajta tudatosságot, ráadásul az újságolvasás bizonyos tárgyak esetében elvárás is” – értelmezték a kutatók ezt az érdekes megfigyelést.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »