hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Hitehagyott Nyugat
Az egykori keletnémetek a legateistábbak

2013. 04. 25.
Világszerte egyre kevesebben hisznek abban, hogy Isten létezik, illetve abban, hogy személyesen meg lehet szólítani. Az egyébként egyre kevésbé hívő országok között is kitűnik Németország keleti fele, ahol mindössze a lakosság 13 százaléka gondolja úgy, hogy van Isten, és lehet vele személyes kapcsolatot ápolni. A tendencia világszerte egyre jobban azt mutatja, hogy a társadalmak fokozatosan „istentelenné” válnak.

A felmérést, amelyet a Chicagói Egyetem szociológus professzorai ké­szítettek, 30 olyan ország­ban végezték el, amelyek többé-kevésbé kereszténynek (illetve zsidónak) tekinthetőek, és amelyekben 1991 óta legalább kétszer volt olyan népszámlálás, amelyben megtalálható volt a felekezeti hovatartozásról, illetve a személyes hitről szóló kérdés is. A listán első helyezett Fülöp-szigetek lakosságának 94 százaléka vallja, hogy Isten létezik és meg lehet szólítani, míg a másik végén álló keletnémet volt szocialista szatellitállam területén ez az adat mind­össze 13 százalék. Hazánk a lista közepén foglal helyet, 31 százalékkal. A felmérés a hívők hitének mértékét is vizsgálta, a teljes ateizmustól addig a pontig, ahol a megkérdezett bevallása szerint Isten tevékenyen részt vesz a mindennapi életében. Ennek eredményeképpen az derült ki, hogy az egész világon megfigyelhető tendencia, hogy egyre kevesebben hisznek Istenben mint olyan személyben, aki be akar avatkozni az ember életébe. A felekezeti hovatartozás viszont már más kérdés, Chilében például 88 százalék állítja, hogy mindig is hitt Istenben, illetve tartozott valamilyen egyházhoz, és ez az adat az Egyesült Államokban is 81 százalék.
A legsúlyosabban érintett országban, Németország keleti felében a társadalom 59 százaléka válaszolta, hogy sosem hitt Istenben. Az ateisták és a 13 százaléknyi aktívnak tekinthető hívő között vannak azok, akik hisznek ugyan, de ez gyakorlati értelemben nem befolyásolja az életvitelüket. A tendencia egyébként korcsoportonként egyre romlik: a volt NDK területén a 28 év alattiaknak már 72 százaléka állítja, hogy nem gondolja, hogy Isten létezik.
Világszerte megfigyelhető, hogy a fiatalok között sokkal magasabb számban vannak jelen a bevallottan ateisták, mint az idősebbek között. A 68 éven felüliek között pont kétszer annyian vallják, hogy hisznek, mint a 23 év alattiak között, ahol ez az adat mindössze 23 százalék. Ez alól egyedül Izrael a kivétel, ahol a fiatalok között egyértelműen több a hívő. Ezt a jelenséget a szociológusok azzal magyarázzák, hogy az országban akkora ellentét van a zsidók és a muzulmánok között, hogy a nemzeti identitás meghatározásában kritikus hangsúlyt kap a személyes hit, és annak is nagy jelentősége van, hogy ennek a személyes hitnek milyen isten a tárgya: a Mohamed által hirdetett Allah, vagy Izrael Istene.
A keletnémetek közelebbi vizsgálatából az is kiderül, hogy nem feltétlenül a kommunizmusnak vagy a nácizmusnak köszönhetően lettek ateisták az emberek, hanem már a középkorban elindult a szláv és nem ortodox katolikus vallású településeken az eltávolodás az egyháztól. Sőt, ez olyannyira eluralkodott, hogy például Wittenbergben, amely a reformáció bölcsője volt, ahol Luther az első német nyelvű prédikációt mondta el, az egyházközösség mindössze 3800 tagot számlál, ami kevesebb, mint a lakosság egyhetede. A Luther-imázs azonban ennek ellenére igen jó pénzt hoz az egyháznak, rá ugyanis a turisták legalább még mindig kíváncsiak, ha a tanításaira már nem is.
A katolikus egyház számára a volt kommunista állam területe igen nehéz missziós terepet jelent, ezt nem is rejtik véka alá. Mivel a keresztények aktivitása mondhatni elenyésző, egyre nagyobb a valószínűsége annak, hogy ez hivatkozási alap lehet az egyre növekvő számú muzulmán bevándorló számára. Ez a probléma akut a teljes német lakosság számára is, ugyanis közöttük még összesítve is alig 30 százalék azoknak a száma, akik tartoznak valamilyen keresztény egyházhoz, ha a személyes hitet nem is nézzük. Az állam és egyház összefonódása is csak hátrányára vált a történelmi felekezeteknek, ugyanis a jelentős anyagi támogatás miatt ki kell állniuk az állami politikai irány mellett. Eközben a muzulmánok is egyre inkább az állami figyelem fókuszába kerülnek. Akkora a létszámuk, hogy a politikusoknak már komolyan foglalkozniuk kell a belpolitikai befolyásukkal, és ilyen módon azzal is, hogy nem lenne érdemesebb a muszlimoknak nyújtani állami támogatást, mint a társadalomra immár szinte semmi befolyást nem gyakorló keresztény felekezeteknek.
A muszlimok pedig természetesen kihasználják a helyzetet. A húsvét keresztény ünnepének örömére bejelentették, hogy a legfőbb követelésük, hogy saját vallási ünnepeiket is beemeljék a német naptárba a munkaszüneti napok közé. A Németországi Muzulmánok Központi Tanácsa „fontos integrációs politikai gesztusként” várja el mindezt a német államtól. Ez azonban sokak szerint nem az integrációt segítené, sokkal inkább egy rosszul értelmezett tolerancia jele volna az iszlámhívők számára, és tovább erősítené a keresztények kisebbségbe kerülését. Ennek jele például az ünnepek keresztény tartalmának az elvilágiasodása is. Krisztus mennybemenetelének katolikus ünnepe például, amelyet hat héttel Pünkösd után ünnepelnek, a legtöbb német számára egyszerűen csak „apák napja”. És mivel ezeknek az ünnepeknek a lakosság számára egyre kisebb a jelentősége, a német állam nem szívesen adna még több szabadnapot vallási indokkal – a németeknek még az Egyesült Államokhoz képest is sok munkaszüneti napjuk van. A vitában tehát egyértelműen csak gazdasági indokok jelentenek akadályt, a keresztény gyökerek, illetve a hívők ellenállása egyáltalán nem.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected]. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!