Megrázó adatokat olvashatunk a dokumentumkötetben. Hogyan keletkeztek ezek az akták? Hogyan emlékeznek a magyarokra az egykori megszállt térségben?
Andrej Artyizov: – 1942-ben, ,43-ban, ,44-ben speciális bizottságokat hoztak létre a háborús bűncselekmények kivizsgálására, amelyek leutaztak a helyszínre, és jegyzőkönyvekbe foglalták az eseményeket, meghallgatták a helyi lakosokat. Ezek nem nemzetiségi alapon listázták a háborús bűnelkövetőket, mindenkit megszállónak tituláltak. Sok esetben annyi volt például feltüntetve, hogy „náci német”, de aztán a behatóbb vizsgálatok során kiderült, hogy magyar az illető vagy finn. A legfontosabb feladat annak a kiderítése volt, hogy mi történt valójában. Ez pedig fontos, főleg ha egy megszálló hadsereg katonáit úgy küldik egy térségbe, hogy azt állítják nekik: egy gonosz ország ellen vonulnak, ezért úgy viselkedhetnek, ahogy akarnak. Zsidó-bolsevik ország – mondták akkoriban a Szovjetunióról.
Voltak különbségek a megszálló nemzetek között a civilekkel szembeni bánásmód tekintetében?
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2013. 03. 08. (XVII/10)
