A lökösházi közösségi ház nagytermében állunk, és megszólalni is nehéz, hiszen a kép, amely elénk tárul, gigantikus mind méretében, mind témájában. A 20. század legnagyobb tragédiáját, a holokausztot dolgozza fel a kép, bár kibővítve: a zsidóság négyezer évét látjuk montázsszerűen bemutatva az ősatyák korától egészen az elképzelt jövőig, Tel Aviv rohamos és megállíthatatlan fejlődéséig.
Freskó, falfestmény, mi a műfaj pontos neve? - kérdeztük Corvus-Kora Róbertet.
- Nem falfestmény, hanem mobilizálható panorámakép, tíz darabból áll a feszítőráma, szétszedhető, a vásznat fel lehet tekerni egy öt méteres nyomdai hengerre. A legmesszebb a Csendes-óceán partján, Nyugat-Kanadában, Vancouverben volt kiállítva az egyik képem, az István megkoronázása; repülő vitte-hozta. Jelenleg az előző három alkotás a megyeszékhelyen, Békéscsabán van kiállítva. Egy éve van a Közgazdasági Szakközépiskolában a Honfoglaló magyarok. A frissen felújított, kéttornyú társszékesegyházban van a Hunyadi, a bal oldali kereszthajóban. És már több mint öt éve ott van az APEH-nél egy nagyon szép aulában az István megkoronázása.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2011. 05. 13. (XV/19)
