hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Mesterséges gyerekek lelki problémái
Lombikgeneráció

Az élet nem a születéssel kezdődik, a jelek szerint már a fogantatástól kezdve beépül az ember személyiségbe minden tapasztalat. Ezzel magyarázzák szakemberek azt a jelenséget, hogy a lombikbébimódszerrel világra jött gyermekeknél az átlagosnál gyakoribbak a lelki problémák. Érdekes módon a régóta babára váró párokat is gyakran megviseli, ha mesterséges módon végre gyermekük születik.

Idén a lombikbébimódszer atyja, Robert Edwards kapta az orvosi Nobel-díjat (lásd keretes cikkünket). Az általa kifejlesztett mesterséges megtermékenyítés kétségtelenül csodálatos eredménye, hogy 32 év alatt négymillió életet hoztak általa létre. A meddő házaspárok számára ez óriási előrelépést jelentett, ám rengeteg kritika is érte a módszert. A képet árnyalják többek között a gyermek személyiségfejlődésében a prenatális, azaz születés előtti időszak hatását vizsgáló szakemberek kutatásai, akik szerint az anyaméhben eltöltött 9 hónap legalább annyira része az ember személyiségének, sorsának, mint bármely más időszak, amit később megél. Ennek megfelelően számos jel utal arra, hogy a fogantatás sajátos körülményei valamiképpen lenyomatot hagynak a lombikgyerekek tudatában.
„Azt, hogy leszívtak egy csomó petesejtet, majd valahány zigótát visszapakoltak annak idején, ezt 2 éves gyermek már lejátssza egy terápiás helyzetben, a nagyobbak, 3-5 évesek pedig rajzokon jelenítik meg pontosan. Meg nem született testvéreikről is tudnak, azokról is, akik a fagyasztóban vannak, amiről a szülők szerint kapott ismeretük nem lehet” – állítja Molnár Judit pszichoterapeuta, a Vadaskert Gyermekkórház munkatársa. Szélsőséges esetek is ismeretesek, amikor a kisgyerek olyan képzettől szorong, hogy a szülei meg akarják őt ölni, és ez akár az álmaiban is megjelenik. Ugyanakkor a gyermekpszichiáterek igyekeznek óvatosan fogalmazni, olyan általánosságot ugyanis, hogy a lombikgyerekek mások, mint a többiek, nem lehet kijelenteni.
A szülés előtti tapasztalatok kérdéskörével Alessandra Piontelli, a Milánói Egyetem gyermekneurológia és -pszichiátria professzora is évtizedek óta foglalkozik, nemrég magyarul is megjelent egy könyve, A magzattól a gyermekig címmel. Tapasztalatai szerint a gyermekek már az anyaméhben is képesek barátkozni, kommunikálni és hosszú távú érzelmi kapcsolatokat kialakítani. A megfigyelései közül az egyik legérdekesebb egy játék, amit egy kétpetéjű ikerpár tagjai között 20 hetes terhesség közben észlelt, akik azt játszották, hogy a fiú az elválasztómembránon át közelítve gyengéden felébresztette az édesanyja hasában a húgát. Ezután csodálatos párbeszédjátékra került sor kettejük között, amint ölelésszerűen összedörzsölték az arcukat. Ezt az rituálét azután is folytatták, hogy megszülettek, van róluk egy felvétel, amint egy­éves koruk tájékán keresnek egy függönyt, és pontosan megismétlik a szeretetteljes gesztust.

Szép új világ?

Az in vitro eljárás tömegméretű alkalmazásának másik veszélyét sokan abban látják, hogy minél inkább találkozunk a mesterséges módszerekkel, ezek annál könnyebben, gyakrabban veszik át a helyét indokolatlanul a természetes folyamatoknak, hasonlóan a  szülés esetében túl sokat alkalmazott császármetszésekhez. Érdekes jelenség, hogy a lombikprogramban részt vevő szülők gyakran érzik úgy, hogy mivel az orvos megcsinál mindent, ők maguk kimaradnak az egészből. A 12 magyarországi meddőségi központban nem igazán jellemző, hogy a gyermekre váró párokat pszichológus is megvizsgálná, pedig tapasztalt szakemberek éppen akadnának. Nem valószínű, hogy ennek bármiféle üzleti ok lenne az alapja, egész egyszerűen a lelki résznek nehezen sikerül helyet találni a sokféle injekciózásból, petesejtleszívásból, majd megtermékenyítésből és az anyába való visszaültetésből álló, kicsit iparszerűvé vált folyamatban. Civilizációs ártalom, hogy a személyiségünk különböző részeit a testünket és a lelkünket különálló valóságként tekintjük, illetve kezeltetjük.
Fontos emellett beszélni a nagyvilág laborjaiban őrzött, fagyasztott embriókról is, amelyek az eljárás során „keletkeznek”: nagyjából a megszületett gyermekek számának tízszeresével, azaz negyven-ötven millióval számolhatunk. Nagy kérdés, hogy mi lesz velük. Az is aggályos, ha felhasználják őket valamire, és az is, ha hagyják elpusztulni – nem véletlen, hogy a Vatikán is tiltakozását fejezi ki a Nobel-díj kiosztása kapcsán (lásd keretes írásunkat).
A technika ezek mellett arrafelé halad, hogy egyre kevesebb, és egyre tökéletesebb, az örökletes betegségektől mentes embriót ültessenek be a jövőben – mondta az MTI-nek Czeizel Endre genetikus, az eljárás egyik első magyarországi támogatója. Czeizel szerint az in vitro megtermékenyítés a férfimeddőség kezelésében is nagy előrelépést jelentett, mert így akár egyetlen hímivarsejt is elegendő a petesejt megtermékenyítéséhez. Mint Czeizel rámutatott, a módszer új ága a genetikai betegségeket előzheti meg, ez az úgynevezett preimplantációs genetikai diagnosztika. A megtermékenyítés után a 3-4 napos, ekkor még csak 36-62 sejtből álló magzatkezdeményből annak károsodása nélkül el lehet távolítani egy sejtet, amelyből az esetleges genetikai hiba kimutatható. A vizsgálat után csak azt a magzatkezdeményt ültetik be az anya méhébe, amelyik nem hordozza a betegséget okozó eltérést.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetéssel vagy belépéssel tudja elérni.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!