„Egy vércsepp szivárgott az aprócska sebből. Aztán minden olyan gyorsan történt.
– Ne! – ordította Edward. Elém vágta magát, átdobva engem az asztalon. Velem együtt esett le, szétszórva a tortát, az ajándékokat, a virágokat és a tányérokat. Törött kristály borította kupiban landoltam. Jasper nekirontott Edwardnak, melynek hangja olyan volt, mint az összeütköző kőtömböké egy csúszdán. Más hang is volt ott, egy grizlimorgás, amely úgy tűnt, hogy Jasper mellkasából jön. Jasper megpróbálta félrelökni Edwardot, fogai csupán pár hüvelykkel csattantak az arca előtt. A következő pillanatban Emmett megragadta hátulról Jaspert, egy masszív vasszorításba zárva ott, de Jasper tovább küzdött, csakis rajtam tartva vad, üres tekintetét. A sokkon túl, a fájdalom is belém hasított. Lebukfenceztem az éles, törött üvegcserepekkel borított padlóra a zongoránál, kezeim kitártam, hogy felfogjam az esést. És ekkor nyilallt belém az égető, szúró fájdalom, amely a csuklómtól egész a könyökömig hatolt. Kábán és zavartan néztem vörös vérem, amint pulzál ki karomból, és rögtön utána a hat, hirtelen mohón csillogó vámpír szemébe.” (Részlet: Stephenie Meyer: Újhold)
Ilyen és ehhez hasonló részek olvashatóak azokban a regényekben, amelyek az utóbbi időben árasztották el a könyvesboltokat, és a gyermekirodalom toplistáin is az elsők között szerepelnek.
A könyvek népszerűsége vetekszik a korábban közkedvelt Harry Potterével is. Összehasonlítást végeztünk különböző könyvesboltok és internetes portálok kínálatai és sikerlistái között. A lira.hu toplistájának a 2., 6. és 8. helyén szerepelnek a vámpírkönyvek, sőt kiemelt ajánlatként is meg vannak
jelölve. Az Alexandra Könyváruház gyermekirodalmi top 100-as listájának első 10 helyén szinte csak vámpírirodalom jelenik meg. Az Ulpius-ház Kiadó pedig külön könyvsorozatot indított, legalább 13 ilyen témájú könyvet adtak a ki a közelmúltban.
A legnépszerűbbek közé tartoznak Stephenie Meyer Alkonyat és Újhold című regényei, az utóbbinak novemberben lesz a film bemutatója Magyarországon. Bajtai András filmkritikus szavaiból az is kiderül, hogy: „A harmincnégy éves írónő állítása szerint 2003. június 2-án álmot látott egy kamaszlányról, aki szerelmes lesz egy vámpírfiúba. Meyer korábban nem írt prózát, ám ez nem akadályozta abban, hogy az álom után három hónappal később befejezze az Alkonyat kéziratát, amelyet azóta több folytatás is követett.” (Emlékezetes, hogy a Harry Potter szerzőnője szintén egy korábbi álmából nyerte az inspirációját – a szerk.) A vérfarkas, zombi, vámpír témájú regényben rendre előfordulnak azok a gondolatok, amelyekből kiderül, hogy az írók természetfeletti tulajdonságokkal is felruházzák a szereplőket. A tinédzserlányok aktuális kedvencében, az Alkonyatban az egyik szereplő így sóhajt fel: „Olyan szép lett volna, ha kiderül, hogy van legalább egy dolog a világon, amit nem csinálsz tökéletesebben minden más földi halandónál!”
A vámpírirodalom gyökerei a 18. század közepére nyúlnak vissza. Akkor Dracula volt a menő, most azonban a szörnyek új formát öltöttek magukra, és így jelentek meg az olvasók könyvespolcain és rémálmaiban. Az újítás másik eleme, hogy nagyrészt a kiskorúakat célozta meg. „A vámpírtörténetek problémája, hogy a halál és a halál utáni lét-nem lét kérdését teszi aktuálissá azon generációk számára, akiknek pont az élettel kellene foglalkozniuk. A vámpír ugye olyan személy, aki bár meghalt, de mégis életre kel minden éjszaka. Az élők vérével táplálkozik, ha megharap valakit, azt is pillanatok alatt vámpírrá változtatja. Vagyis nem kell megküzdenie az emberi kapcsolatért. „Elég egy harapás és már az enyém vagy!” Ez, a halhatatlanság mellett a mások feletti hatalmat is vonzóvá teszi, azt a helyzetet, amikor nem kell szembenézni tetteink negatív következményeivel. A vámpírság egyfajta „öröklétet ad”, mivel konzerválja a harapáskor meglévő életkort. Felülírja
tehát a már ismert módszereit a halhatatlanná válásnak” – mondta el lapunknak Dr. Katona Nóra iskolapszichológus, aki szerint az új hóbort azért hódít a fiatalok között, mert számukra még mindig nem elfogadható az öregedés. Vagyis a belső félelmekre ad hamis választ ahelyett, hogy a régi klasszikus megoldásokat választaná. Könnyebb ugyanis egy képzeletbeli lényre kivetíteni valamennyi félelmemet, mint szembenézni a realitásokkal. „A serdülő szubkultúrának mindig megvan a maga aktuális idolja, ami meghatározza mi a sikk, mi a menő. És természetesen saját kilátástalanságát, bizonytalanságát is megpróbálja mesterséges menekülő-útvonalakkal megoldani. Ez most a vámpírlét” – vallja a szakember, aki szerint a fogyasztói kultúra egyik következménye, hogy minden eldobhatóvá válik, így maga az élet is. Ebben a felfogásban csak a fiatal, szép, az energiával teli emberek érnek valamit, a többiek kiiktathatóak, lecserélhetőek.
Eltérő vélemények
Judit (24 éves), vegyészhallgató
Mivel igényes vagyok, nem tudtam élvezni az Alkonyatot, mert nagyon egyszerűen volt megírva, s miután végigszenvedtem, azonnal beledobtam az első kukába. Ezt vállalom. Nem szeretem az olyan könyveket, amiket csak olvasok és olvasok, és úgy érzem, nem ad semmi pluszt. A könyv kapcsán megjelent filmről pedig az a véleményem, hogy egy irreális képet ad a szerelemről, nincs is ilyen, s nagyon önző lenne, ha létezne.
Zsuzsanna (22 éves), neveléstudományi szakos hallgató
Először a filmet láttam, elsőre nem tetszett. Aztán megnéztem még egyszer, akkor viszont teljesen magával ragadott. Eléggé izgalmasnak és élvezetesnek tartom. Főként a lányokat köti le, de fiúk is olvassák és nézik. Amúgy ez egy tinihorrornak indult. A könyvet úgy olvastam, hogy érzelmileg labilis állapotban voltam, így tudtam azonosulni a lánnyal. Ha elolvasod, akkor szerintem rájössz, hogy mi az igazi szerelem.
2009. 11. 06. (XIII/45)
