hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Miért nem jön a gyerek?
Nehezen ösztönözhető az antibébi nemzedék

2009. 05. 16.
Eddig is sokan halogatták a gyermekvállalást, de a családtámogatási rendszer megkurtítása ezt még inkább fölerősítheti. Ha a gyermektelenség tömegessé válik, elfogadottsága is megnő. A folyamat egyik nagy nyertesei az antibébi tabletták gyártói.

A kormány tervezett családpolitikai megszorításai miatt tüntetett a Parlament előtt múlt vasárnap több száz nő és gyermek Pelczné Gáll Ildikó felhívására. A Fidesz alelnöke a vasárnapi tüntetésen úgy nyilatkozott: a Fidesz kormányra kerülése esetén eltörli a családellenes intézkedéseket. Lapunk szerette volna megtudni, hogy az ellenzéki párt konkrétan milyen intézkedéseket hozna a családok érdekében, de nem kaptunk választ ez ügyben – igaz, eddig sehol sem beszéltek erről világosan.
Annyi bizonyos: 1998 és 2002 között a kormányon lévő Fidesz a családi adókedvezmények révén elsősorban az adófizető, különösen a tehetős középrétegek gyermekvállalását támogatta. A családbarát adózás visszaállítása a párt mostani brossúrájában is kiemelt helyen szerepel. Emellett a gyermekes családok kénytelenek voltak beérni a négy évre befagyasztott családi pótlékkal, a legszegényebbek pedig (mintegy 800 ezer gyermek) rendszeres nevelési segélyben is részesültek. A Fidesz anno deklarálta is: ők nem szociálpolitikát, hanem családpolitikát folytatnak.
A Fidesz-kormány vezette be a lakáshitel-támogatást is, ami alapvetően jó ötlet lett volna Pongrácz Tiborné demográfus szerint, ám a megvalósítása elhibázott volt. A támogatást kontrollálatlan módon folyósították, így az erre fordított évi 200 milliárd forint jelentős része nem családalapítók első, hanem illetéktelenek sokadik lakására fordítódott. A szociálpolitikai támogatás pedig évi 35 milliárd forintot igényel, s az évi 40 ezer felépített új lakásból 13-15 ezer „szocpolos”.
A Gyurcsány-kormány a Fidesz-kormánnyal ellentétben a gyermekes családok szegénységének felszámolását helyezte előtérbe, gyermekszegénység elleni programot hirdetett, tekintve, hogy a magyar nagycsaládosok többsége a társadalom alsó jövedelmi harmadában található. A szocialisták az alanyi jogú ellátást erősítették, így beépítették a családi pótlék összegébe a nevelési segélyt, értékállóvá tették a családi pótlékot, és nagyrészt megszüntették a családi adókedvezményt.
Mindeközben a lakástámogatás rendszere változatlan – és egyre bőkezűbb – lett.
A Bajnai-kormány válságkezelő tervei a rászorultság és célzottság elve szerint alakítanák át a családtámogatás rendszerét. A gyed és a gyes folyósításának összidejét két évre csökkentenék. A gyed-jogosultságot egyévnyi előzetes munkaviszonyhoz kötnék. A családi pótlékot beszámítanák a szülők adóalapjába, és értékét két évre befagyasztanák. Lapunk úgy tudja, hogy idén július 1-jétől megszüntetnék az újonnan igényelhető lakástámogatásokat, így a lakásépítési kedvezményt („szocpolt”) és az állami kamattámogatásos lakáshiteleket.

Halogatás, gyermektelenség

A vasárnapi fideszes nőtüntetést kiváltó kormányjavaslatok parlamenti vitája még nem dőlt el. „Még nem világos, mit akar pontosan bármelyik fél. Az ellenzéki pártok nyilván örülnek, hogy ezeket az intézkedéseket nem nekik kell meghozni” – erősítette meg kérdésünkre Pongrácz Tiborné demográfus. Lövétei István alkotmányjogász szerint a tervezett megszorítások nem alkotmányellenesek, de bevezetésük időpontja aggályos lehet. Pongráczné szerint a változtatásokat csak azokra nézve vezethetik be, akik az életbe lépésüket követően szülnek. Így az anyasági ellátások megkurtítása legfeljebb 3 év múlva léphetne életbe – a gyest-gyedet érintő változást jövő májustól tervezik bevezetni –, bár az intézkedések elbizonytalanító hatása már jóval előbb érzékelhető lesz. „Több intézkedést csak a későbbi évekre terveznek, de ezek már most képesek visszavetni a születésszámokat, a családokban kívánt, tervezett gyermekek megszületését” – szögezte le nyilatkozatában a Nagycsaládosok Országos Egyesülete is.
A leginkább indulatkeltő javaslat a lakástámogatások megvonása, valamint az anyasági ellátások kétéves időtartamra való lecsökkentése. A növekvő munkanélküliség, valamint a bölcsődei és óvodai férőhelyek hiánya miatt nehezen képzelhető el a tervek kivitelezése. „Kétségtelen, hogy Európában egyike vagyunk azoknak, ahol a leghosszabb a gyermekgondozási szabadság, de a lerövidítésének nincsenek meg az intézményi feltételei” – mondja Pongráczné. Az uniós támogatások mellett is óriási összegbe kerül a gyermekintézmények felállítása. Ma a bölcsődés korú gyermekek 10 százalékának jut férőhely, miközben 120 százalékos a bölcsődék kihasználtsága: összesen 26 ezer férőhely van. Ezt a számot növelik a családi napközik, amelyek közel 1600 férőhelyet biztosítanak.
Ha három év múlva bevezetik a kétéves gyest-gyedet, akkor 100 ezer kisgyermeknek kell majd hirtelen bölcsődei férőhely. A szociális minisztérium a héten közzétette, hogy uniós pénzekkel együtt összesen 5 milliárd forint áll rendelkezésre erre a célra a következő időszakban, ami 3400 bölcsődei férőhely megteremtésére elég. Ebből kiszámítható, hogy egy férőhely létesítése átlag másfél millió forintba kerül, plusz a fenntartása Pongráczné szerint évi 1 millióba, míg a gyes évi összege ennek egyharmada.
„Alapvető szemléletbeli probléma, hogy sokan nem ismerik el: a gyereknevelés költségeinek állami támogatása nem segélyezés, hanem egy össznépi beruházás a jövőbe, a leendő adófizetők kinevelésébe. Emiatt támogatandónak tartom a családi pótlék iskoláztatáshoz kötését is, hogy a megszülető nemzedékek ne az eltartottak rétegét növeljék” – mondja a demográfus. Persze alapvetően emocionális okokból, nem pedig hazafias érzületből vagy a nyugdíjrendszer fönntarthatósága miatt vállalnak a nők gyereket, de végső soron a gyerekvállalás hatása ez. A családtámogatási rendszer a gyereknevelés költségeinek kompenzációját jelenti a jobb anyagi helyzettel kecsegtető gyermektelen állapottal szemben. Pongráczné szerint nem szabad megengedni, hogy a gyermekvállalás a szegénység vállalását jelentse, márpedig ma ez a helyzet. „A születésszám-csökkenés problémája Európa-szerte ezzel függ össze, Németországban ezért omlott össze a nyugdíjrendszer” – mondja a demográfus. Egy 1991-es nemzetközi felmérés szerint arra a kérdésre, hogy kinek jobb: annak, akinek van gyermeke, vagy annak, akinek nincs, a magyarok 90 százalék válaszolta, hogy jobb a gyermekesnek, míg a németek 90 százaléka, hogy jobb a gyermektelenek élete.
A gazdasági válság és a szülőképes korú nemzedékek létszámának alakulása önmagában is csökkentőleg hat a születésszámra. Ám a családtámogatás rendszerét érintő megvonások csak tovább növelik az általános bizonytalanságot. Családpolitikai intézkedésekkel nem sokat lehet javítani a gyermekvállalási kedven, ám annál többet lehet vele rontani – mondják a szakemberek. A megvonások hatására még nagyobb tömegek fogják elhalasztani a gyermekvállalást, családalapítást, mint eddig. „Idősebb korban azonban az emberek kevesebb gyermeket vállalnak, vagy egyáltalán nem vállalnak, így tömegek futnak ki az időből” – teszi hozzá a szakember.
Ma Magyarországon még mindig elenyésző, maximum 3-4 százalékos az akaratlagos gyermektelenség, vagyis amikor valaki egyáltalán nem akar gyermeket. „ők sem mindig voltak ezzel így: többnyire egészségi okok, kiöregedés érzése játszik közre döntésükben” – magyarázza a demográfus. Ma még mindenki gyermekpárti, a válság nem a gyerekről való végleges lemondást, hanem a halogatást váltja ki, ami az összes egyéb súlyosbító tényezővel együtt ahhoz vezet, hogy tömeges méretűvé fog válni a kényszerű gyermektelenség. Ez meg fogja változtatni az egész társadalom viszonyulását a gyerektelenséghez, az értékrend előbb-utóbb igazodik a realitásokhoz: az emberek, különösen a fiatalok egyre inkább a materiális értékek felé fordulnak. „Ez ugyanígy megfigyelhető más demográfiai jelenségeknél is, például a házasság-együttélés viszonylatában is. A demográfiai magatartás és ennek megítélése hosszú távon egymást erősítik – minél tömegesebb a jelenség, annál inkább enyhül az elutasítás” – mondja Pongráczné, aki szerint válság idején ez a folyamat még inkább felerősödhet. Jelenleg a 15-49 éves nők 42 százaléka gyermektelen Ma­gyar­országon.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected] - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!