A nagygenerálon átesett Hubble az űrteleszkópok koronázatlan királya, jóllehet indulása nem volt zökkenőmentes. Fellövését már a hetvenes években elhatározták, néhány évvel azt követően, hogy Lyman Spitzer felvetette egy, az űrben működő teleszkóp telepítését. Spitzer, akiről egy másik teleszkópot neveztek el, azzal érvelt az új teleszkóp mellett, hogy annak „látását", vagyis a képek élességét nem zavarná a légkör turbulenciája, és jobban látna az infravörös és ultraibolya tartományban, amelyet a légkör erősen elnyel.
A Hubble útjában álló első akadály anyagi természetű volt, tekintve, hogy egy űrbe telepített teleszkóp költségei jóval felülmúlják egy hasonló földi készülékét. Az Egyesült Államok Kongresszusa első körben elutasította a program finanszírozását. A tudományos közvélemény nyomására azonban végül 1978-ban 360 millió dollárt ítélt oda a teleszkóp megépítésére. Tekintve, hogy ez az összeg kevesebb volt az eredetileg igényeltnél, a NASA rávette az Európai űrügynökséget (ESA) a projekt anyagi támogatására, ennek megfelelően a gépidő 15 százalékával az ESA kutatói rendelkeznek.
A Hubble fellövését eredetileg 1986 októberére tervezték, a Challenger űrrepülőgép katasztrófája miatt azonban a fellövést bizonytalan időre elnapolták. A Hubble-nak egy nitrogénnel áramoltatott tiszta szobában kellett várakoznia az indulásra - raktározása is csillagászati költségeket emésztett fel -, míg a NASA elkészült a teleszkópot irányító szoftverrel.
2009. 05. 22. (XIII/21)
