hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Diákok prostitúciója
Szegény egyetemisták

2008. 02. 13.
Franciaországban tavaly jelent meg két könyv, két egyetemista lány tollából, amelyek a diákprostitúció jelenségével foglalkoznak. Mindkét kötet kiadója a botrányos és provokatív könyveket előszeretettel gondozó Max Milo. Némileg ez is közrejátszhatott abban, hogy a nyomorgó diáklányok kényszerű tömeges prostitúciójáról szóló romantikus legenda – minden magyarországi hírveréssel ellentétben – nem vált kedélyborzoló közüggyé Franciaországban.



Képünk illusztráció

Kérdésünkre több franciaországi hallgató, egyetemi oktató és újságíró
megerősítette, hogy nem ez a téma folyt a francia csapokból, s ha már itt
tartunk, a média inkább Sarkozy magánéletével van tele. A szóban forgó kötetek
egyike a Drága tanulmányaim (Mes chères études) címet viseli, amelyben egy 19
éves nyelvszakos egyetemista lány, Laura D. számol be a felsőoktatásban
eltöltött első évéről. Elmondása szerint hiába végzett telemarketinges és egyéb
diákmunkákat, ezekből nem tudta megélhetését és tanulmányait finanszírozni,
szülei pedig szerény anyagi helyzetűek. Internetes álláskeresés közben akadt rá
a tipikusnak mondható hirdetésekre, amelyekben úgynevezett „escorte”, azaz
alkalmi „kísérői” szolgáltatás kínálata vagy kereslete szerepelt úgymond
színházba, vendéglőbe vagy egyéb alkalmi eseményre, 100-200 eurós órabérek
fejében. Laura minden hónap végén leégve úgy volt vele, hogy még egyszer,
utoljára belemegy egy üzletbe. Állítása szerint még legközelebbi ismerősei sem
tudtak arról, hogy alkalmi prostitúcióra adta a fejét. Egyébként úgy tartja,
hogy ez az egész tevékenység igen undorító foglalatosság – kemény megalázás és
erőszak, fizetett formában. Ami őt illeti, már felhagyott vele, és jelenleg
azért küzd, hogy kormányzati intézkedésekkel könnyítsenek a francia egyetemisták
sanyarú helyzetén.

A másik könyv, amely a Diákprostitúció az új kommunikációs technológiák korában
(La prostitution étudiante à l’heure des nouvelles technologies de communication)
hangzatos címet viseli, a huszonhárom éves Eva Clouet tanulmánya. A
szociológushallgató – elmondása szerint – 2006–2007 folyamán végzett egy
kutatást, amelyben egyetemistákat, köztük állítólagos érintetteket faggatott a
témáról, miszerint ma az internetnek köszönhetően burjánzik a fizetett szex.
Állítja: a diákprostituáltak abban különböznek más prostituáltaktól, hogy
önállóan, azaz közvetítők nélkül, szelektív módon és alkalmi szinten
„dolgoznak”, vagy állandó klienseik hosszú távon kitartják őket. Teszik ezt a
legnagyobb titokban, mivel értelmiségi karrierjük az elsődleges a számukra.
Legfontosabb vadászterepeik a társkereső oldalak, a fórumok, vagy személyes
weboldalakat gyártanak, ahol többek között webkamerák, erotikus fotók
segítségével toborozzák ügyfeleiket. Eva Clouet tanulmánya konklúziójaként
többek között azt vonta le, hogy a diákprostitúció nehezen megragadható,
újszerű, sőt, egyre terebélyesedő jelenség, mert a felsőfokú tanulmányok növekvő
költségekkel járnak, és rengeteg a szegény diák. A szerző egyenesen odáig megy,
hogy a prostitúció a diáklányok adekvát válasza az oktatási rendszer merev
szigorára, a fiatalság amúgy sivár szexuális életére, mi több: a lányok így
vesznek revansot a hiába várt szőke herceg mítoszáért.

Hasonló logikát követett a SUD Etudiant diákszervezet, amely tavaly sokkoló
adattal rukkolt elő: 40 ezer főre becsülte a prostitúcióra kényszerülő hallgatók
számát Franciaországban, eszerint minden 57. diák érintett. Az AFP francia
hírügynökség vizsgálódása során kiderült, hogy ez az adat minden valóságalapot
nélkülöz, és onnan ered, hogy egy másik diákszervezet, az OVE közel 45 ezerre
tette tavaly a szegény sorsú hallgatók számát Franciaországban. A következtetés
pofonegyszerű volt. Az AFP-nek legutóbb januárban nyilatkozó diákszervezeti
vezetők sorban elismerték, hogy semmilyen konkrét adat nem létezik a
jelenségről, amely egyébként abszolút marginális: a témát a média fújta fel.

Ráadásul egy futtatás-kerítés ellen küzdő párizsi szervezet, a BRP kiderítette,
hogy az internet hemzseg az olyan prostituáltak hirdetéseitől, akik diáklánynak
adják ki magukat, de nem azok, nem beszélve azokról, akik hamis
diákigazolvánnyal tartózkodnak Franciaországban, de soha nem léptek be az adott
iskola kapuján. A BRP pár éve leplezett le például egy közvetítő irodát, amely
fiatal marokkói lányokat foglalkoztatott, akik irataik szerint franciaországi
diákok, a valóságban prostituáltak voltak.

A diákprostitúció valóban hálás bulvártéma, amit az is jól mutat, hogy a
komolyabb francia orgánumok többsége meglehetősen negligálta, jóllehet a
prostitúció liberalizálásáért küzdő szervezetek máig szajkózzák. Egyes
szakemberek, így Betlen Anna közgazdász szerint felmerül a gyanú, hogy mint
annyiszor, megint egy bújtatott kampányról van szó. A világsajtóban decemberben
látott napvilágot a hír, miszerint bezárják az amszterdami piroslámpás negyedet,
és szigorítják a törvényi szabályozást, mert teljesen eluralkodott az alvilág,
virágzik az ember- és drogkereskedelem. Feltételezhető, hogy kellett egy
ellenhír: mindenki prostituált, még a legképzettebbek is. Az egyetemisták tömeges prostitúciója egy újabb tetszetűs érv annak alátámasztására, hogy a prostitúció nem
holmi szexrabszolgaság, sokkal inkább önkéntes örömszerzés, amiért fizetnek is,
és amire szorult helyzetében bármelyik nő szívesen vállalkozik. Mindeközben
egyes nemzetközi szervezetek (ENSZ, IOM) adatai szerint Nyugat-Európában a
prostituáltak már több mint 80 százaléka illegálisan foglalkoztatott külföldi,
és a prostitúciót legalizáló országokban nem folyik be a szexipartól várt busás
adóbevétel sem.

Szúrópróbaszerűen érdeklődtünk hazai egyetemistáktól, hallgatói önkormányzatok
munkatársaitól és oktatóktól, de senki nem tudott prostituált diákról. „A lányok
sokasága ingyen megteszi, elég csak a gólyatáborokra gondolni” – fejtegette
kérdésünkre egy kommunikáció szakos hallgató, aki szerint előfordul, hogy egyes
szórakozóhelyeken a – nem feltétlenül diák – lányok pénzt kérnek az egyestés
kapcsolatért, miután rátaláltak a nekik tetsz? partnerre. Azt mindenki
megerősítette, hogy rendkívül erős a pénzcentrikusság a fiatalok között, az
egyetemista lányok bizonyos köreiben például az egyik legfőbb életcél a pénzes férjfogás
lett, az se számít, hány éves a férfi, csak minél gazdagabb legyen. „Sajnos a
férfiak is azt hiszik, hogy ha van pénzük, bárkit megkaphatnak, és egyre
szemérmetlenebbek” – teszi hozzá egy húszéves főiskolás lány. Tóth Olga
szociológus kérdésünkre elmondta: az utóbbi évtizedben soha nem látott nagyságú
tömeg került be Európa-szerte a felsőoktatásba, emiatt kiszélesedtek a hallgatók
közti szociális, kulturális és etnikai különbségek. Tény, hogy ez a változás sokhelyütt az
erkölcsi vagy a tudásbeli értékrend felhígulását is előidézte.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!