A feketegazdaság a legóvatosabb KSH-becslések szerint 2005-ben 500 milliárd
adókiesést okozott az országnak, ám az óvatosság sok szakértő szerint túlzó,
szerintük a valóság ennek a számnak akár három-négyszerese is lehet. A
feketegazdaság valójában mérhetetlen, nem véletlen, hogy az angolul csak „non
observed economy” (nem megfigyelt gazdaság) néven eufemizált jelenségről szóló
szakirodalmi könyvek ma már könyvtárakat töltenek meg. A számoknál maradva: a
magyar GDP körülbelül 12 százaléka származik a zavarosból. Akármilyen
hihetetlen, a nemzetközi standardok alapján a prostitúció, drogkereskedelem vagy
a számla nélkül forgalmazott termékek egy része – becslés útján, de mégis –
éppen úgy a bruttó hazai termék részévé válik, mint a krumplitermesztőnél vett
burgonya vagy a fodrásznál megfizetett hajvágás.
A kormány által meghirdetett „kifehérítő” intézkedések hatásáról egyelőre nincs
adat. Nem is lehet, mivel a különböző becslési eljárások egy időszak lezárását
követő 16 hónap után produkálnak először többé-kevésbé megbízható adatokat,
végleges számokra pedig legalább három évet kell várni. Bár hivatalos számok
tehát még nincsenek, közgazdászberkekben az a hír járja: az intézkedéscsomag
hatására jelentősen csökkent a feketegazdaság.
Ligeti Csák, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) főosztályvezetője két nagy
forrásra vezette vissza a feketegazdaság eredményeit. A teljes mértékben
illegális tevékenységek a homályzóna 5-6 százalékát fedik le, míg legális
vállalkozások eltitkolt vagy alulbejelentett eredményéből származik a
feketegazdálkodás 70 százaléka (a maradék 25 százalék egyéb forrásokból áll
össze).
Kizárásos alap
2007. 11. 02. (XI/44)
