Fotó: Vörös Szilárd
A köztársasági elnök joga és kötelessége támogatni vagy elutasítani az állami
kitüntetések adományozását – határozott az Alkotmánybíróság. A bíróság kötelezte
a parlamentet, hogy az év végéig dolgozza ki az érdemrendek adományozásának
részletes szabályait. Az AB mostani határozata kimondja: a köztársasági elnök
önálló politikai felelőssége eldönteni, ki érdemes az állami kitüntetésre.
Önállóan mérlegelhet meggyőződése és az alkotmányos értékrend követelményei
szerint, majd meg kell indokolnia döntését.
A bíróság azért vette elő a témát, mert Gyurcsány Ferenc június végén javasolta
a köztársasági elnöknek, hogy Horn Gyulát 75. születésnapja alkalmából tüntesse
ki a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjével. Az AB döntése után a
Köztársasági Elnöki Hivatal bejelentette: Sólyom László nem írja alá a
miniszterelnök kezdeményezését Horn Gyula kitüntetéséről. Az államfő a politikus
56-os tevékenységével indokolta döntését.
Fotó: AP
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2007. 07. 05. (XI/27)
