hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Döntsön a nép
Megy vagy marad a megvádolt román elnök?

Lapzártánkkor a bukaresti parlament úgy határozott, hogy május 19-én tartják meg a tisztségéből felfüggesztet TRAIAN BASESCU elnök elmozdításáról döntő népszavazást Romániában. A törvényhozás a múlt héten függesztette fel hivatalából Basescut, az ország legnépszerűbb politikusát, hatalommal való visszaélés vádjával.



Basescu elnök támogatói körében

A Romániában zajló drámai események részesei nem túl meggyőzően próbálják a
jó és a gonosz harcává redukálni a történéseket. Adott egy államfő, a
kelet-európai populizmus jellegzetes képviselője, Traian Basescu, akinek
mandátumát a parlament felfüggesztette, és aki azt állítja: az oligarchák
akarják megakadályozni, hogy felszámolja hatalmukat, és a kormány körüli gyanús
érdekcsoportok igyekeznek meggátolni korrupcióellenes hadjáratát. Közben ugyanez
az elnök beiktatása óta próbálta csökkenteni azoknak a demokratikus
intézményeknek a hatalmát, amelyek őt ellenőrizhetik; a maga céljaira használta
a titkosszolgálatokat, állandósította a háborút a kormányfő ellen, előrehozott
választásokat akart kikényszeríteni, és volt pártja, a Demokrata Párt révén úgy
szétverte a koalíciót, hogy már hetek óta kisebbségi kormány kell hogy intézze
Románia ügyeit.

Adott egy miniszterelnök, Calin Popescu Tariceanu, akinek kapcsolatai európai
normákhoz képest valóban túl szorosak egy meghatározó érdekcsoporttal, és aki az
elnök pofozógépének szerepéből kitörve most már legalább annyira durván
politizál, mint maga az államfő. És adott Románia ideiglenes elnöke, Nicolae
Vacaroiu, egykori miniszterelnök, a hírhedt vodkafogyasztó, akit méltán tartanak
számon a kilencvenes évekbeli posztkommunista, reformellenes román vezetés
kulcsfigurájaként.

Egy egész hetilap teljes terjedelme kevés lenne a két és fél éves küzdelem
minden fontos eseményének a felidézéséhez. Idén a pártok ütésváltása vett
először döntő fordulatot, Basescu demokratái azzal zsarolták a liberális és az
RMDSZ-es partnereket, hogy kilépnek a kormányszövetségből, ezzel kényszerítik ki
az előrehozott választásokat. A liberális kormányfő erre kitette a zsarolókat a
kabinetből, és a legnagyobb ellenzéki erő támogatásával kisebbségi kormányzásba
kezdett. Közben elindult a parlamentben az eljárás az elnök felfüggesztésére. Az
alkotmánybíróság meglepő ítélete szerint Basescu ugyan többször megsértette az
alkotmányt, de nem annyira, hogy ezért el kellene távolítani. A furcsa döntés
magyarázataként a legnagyobb ellenzéki párt bejelentette: az elnök
kezdeményezésére a titkosszolgálat több alkotmánybíró után kezdett nyomozásba,
magyarán Basescu megzsarolta a testületet.

Korábban az ellenzéki politikusok még hezitáltak, van-e értelme Basescu
felfüggesztésének, hiszen ez esetben egy hónapon belül népszavazást kell kiírni
az államfő sorsáról. Márpedig ő továbbra is Románia legnépszerűbb politikusa,
így nehezen elképzelhető, hogy több mint kilencmillióan szavaznának a
menesztésére, vagyis néhány hét múlva megerősödve térhetne vissza az államfői
rezidenciába, a Cotroceni Palotába. Mégis a vártnál nagyobb többséggel szavazta
meg a parlament az elnök mandátumának felfüggesztését. Basescu ellenfelei
nyilván abban bíznak, hogy van mód megakadályozni a nagy visszatérést. A
korrupció elleni harc lovagjáról is bőven vannak akták, soha nem fejeződött be
például a vizsgálat az ügyben, hogyan privatizálta gyanús körülmények között az
egykori hajóskapitány, majd közlekedési miniszter a román kereskedelmi flottát.
De most már nem az elnök embere az igazságügy-miniszter, és egy felfüggesztett
államfő nem tudja befolyásolni a főügyészség és a korrupcióellenes különleges
testület munkáját sem.

Ez lehet a hátterében egy másik furcsa közjátéknak. Még a parlamenti voksolás
előtt Basescu bejelentette: ha megszavazzák a felfüggesztését, öt percen belül
lemond. Nos, egy bukaresti lap számításai szerint 5 helyett 1685 perc után vonta
vissza ígéretét. Pedig a lemondás első pillantásra sok előnnyel járt volna a
számára: ha távozása miatt kiírják az előrehozott elnökválasztást, és ezt ő a
papírforma szerint simán megnyeri, legyőzve a vele szemben fellépő vezető
politikusokat, ez hihetetlenül megerősítené a hatalmát, és feleslegessé tenné a
jövő évi esedékes rendes elnökválasztást. Csakhogy az előrehozott
elnökválasztást legkorábban három hónap múlva tarthatják meg, a felfüggesztett,
de le nem mondott elnök sorsáról viszont május közepén bonyolítják le a
népszavazást. Ez az időkülönbség pedig döntő lehet Basescu sorsában. Nem
mindegy, mennyi időt kapnak ellenfelei a további elnökségét kizáró vádak
felállításához, márpedig addig van esély a bizonyítékok összegyűjtésére, amíg
nem ő gyakorolja az államfői jogokat. Három hónap biztos elég lenne a
távollétében mentelmi joga felfüggesztéséhez és aktái leporolásához. Ha viszont
felfüggesztik, de nem mond le, és a népszavazásig nem sikerül vád alá helyezni,
akkor már május 20-án visszatérhet Cotrocenibe, végleg leállíthatja az ellene
indított vizsgálatokat, megint kézbe veheti a titkosszolgálatokat is.

A puszta tény tehát, hogy Basescu nem mondott le, annak jele, hogy tart, és van
is miért tartania a valószínű jogi procedúráktól. Az ő logikája szerint egy
valami írhatja felül az ellene szóló eljárásokat: a nép akarata. A népakarat
kifejezésére már felfüggesztése estéjén tüntetés volt a bukaresti Egyetem téren,
igaz, a spontán megmozdulást legalább két nappal korábban elkezdték szervezni a
Basescu-hívek. Korábban is, ha bármi kudarc érte az államfőt, az emberekkel való
találkozás hozta helyre lelki egyensúlyát. Ahogy egyre inkább kiszorult az
intézményi politizálás színtereiből, úgy vett egyre többször népfürdőt. Egyedüli
vezető politikusként húsvéti rendezvényeken is részt vett, hogy az egyházi
ünnepekre egybegyűlteket politikával traktálja, majd elvegyüljön az őt éltető
egyszerű emberek forgatagában. Már felfüggesztése előtt belekezdett tehát a
kampányba, a szavazás óta három nap alatt máris két további nagygyűlésen vett
részt Brassóban és a fővárosban. Vannak, akik egy bizonyos szomszédos ország
történéseire hivatkozva attól tartanak, hogy mostantól Romániában is elsődleges
lesz az utcai politizálás.

Ez viszont Románia mostani helyzetében sokkal katasztrofálisabb lenne. Az elnök
és a kormány, az államfői hivatal és a parlament harca akkor vált igazán
hevessé, akkor nőtt durva, de szimplán hatalmi játszmából az ország sorsát
meghatározó háborúvá, amikor Románia az unió tagja lett. A belépés sikere
láthatóan a legutolsó gátlásokat is feloldotta, az integrációs kényszert lerázva
felszabadultan ugrottak egymás torkának a konfliktus részesei. Közben Románia a
korábban belépettekhez képest töredéknyi uniós forrást volt képes eddig
megpályázni és felhasználni. Az elnök felfüggesztése és a kisebbségi kormányzás
világosabb terepet nyújt a kormánynak az integrációs lépésekhez, de közeledik a
népszavazás. Gyűlnek az elnök hívei a terekre, a feszültség nő, a figyelem
továbbra is messze elkerüli a sürgető európai programokat, és erősen zajlik az
integrációhoz szükséges politikai intézmények lejáratása. Kérdés, vajon a
belviszályokba belefeledkező politikusok és a mozgósított néptömegek, mindazok,
akik az év elején még a túláradó nemzeti büszkeség jegyében ünnepelték Románia
felvételét, most meghallják és értelmezik-e a brüsszeli vészjeleket.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetéssel vagy belépéssel tudja elérni.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!