Az első számú közellenség. Felébresztette a világot Fotó: Reuters
"A következő nagy influenzajárvány bármelyik pillanatban kitörhet, amit nagy valószínűséggel annak a vírusnak a mutáns variánsa okoz majd, amely jelenleg Ázsiában váltott ki madárinfluenzás megbetegedéseket" – tette hozzá Nabarro.
A madárinfluenza vírusa valóságos "ökológiai terrorista", nyilatkozta a közelmúltban York Chow, Hongkong egészségügyi minisztere. Bár a WHO már tavaly megkongatta a vészharangot, mondván: a betegségből az 1918-19-es spanyolnáthához hasonló, globális járvány is kialakulhat, a világ vezetői, úgy tűnik, csak mostanra kezdik komolyan venni a H5N1 vírus terjedésével kapcsolatos figyelmeztetéseket. A hírek most már szinte naponta számolnak be újabb és újabb esetekről, és a jelek szerint már egyik kontinens sem érezheti magát biztonságban. Míg egyes országokba a vándormadarak repítik át a vírust, elképzelhető, hogy az eltérő faunával büszkélkedő helyekre gépmadarak szárnyán, emberi testekben megbújva érkezik meg a természet pusztító "terroristája".
Politikusok, tudósok és világszervezetek megpróbálják még időben elejét venni az esetleges káosz kialakulásának, és előzetes akcióterveket dolgoznak ki arra az esetre, ha a vírus valóban tömegméretekben kezdene terjedni.
George W. Bush kijelentette: a kérdést nagyon komolyan veszi, és kabinetje máris a vészforgatókönyvek kidolgozásán fáradozik. Ezek azonban nem festenek rózsás képet: a legoptimistább esetben is 200 ezer amerikai áldozattal számolnak, de akár 1,9 millióan is belehalhatnak a betegségbe.
Lapzártakor érkezett hír szerint a magyar kormány is úgy döntött, hogy nyilvánossá teszi a védekezésre kidolgozott akciótervet. Bár úgy tűnt, hogy a kór egészen a határokig eljutott már, megnyugtató hír, hogy a romániai minták az Európai Bizottság szóvivőjének tájékoztatása szerint negatívnak bizonyultak, így közvetlen veszélytől itthon nem kell tartani.
A The New York Times által ismertetett amerikai akciótervekben a legapróbb részletekbe menően ki kell dolgozni, kinek mi a teendője egy országos járvány esetében: hogyan kell megszervezni az oltóhelyek működését, mikor kell bezáratni az iskolákat, hogyan lehet biztosítani az áram-, gáz- és vízellátás folyamatosságát, mikor kell lezáratni a reptereket, mikor lehet bevetni a hadsereget, mikor kell akár a hoteleket is kórházakká alakítani, és hogyan lehet mindemellett működésben tartani a gazdaságot.
A járvány esetleges világméretű elterjedése esetén rendkívüli nemzetközi összefogásra és együttműködésre lenne szükség, amivel kapcsolatban egyelőre számos kétség felmerült. Elsődleges szempont lenne ugyanis a megfelelő ellenőrzés és megfigyelés, hogy az egészségügyi szakemberek időben karanténok, vírusellenes szerek és védőoltások bevetésével elejét vehessék egy kitörőfélben lévő járványnak. Ehhez azonban megfelelő egészségügyi infrastruktúrára, átláthatóságra, a kommunikációra való hajlandóságra és gyors reakciókra van szükség. Márpedig ezek a feltételek különösen Ázsiában, a vírus "szülőhelyén" nem állnak fenn: Kína már a SARS-járvány idején is sokat titkolózott, és egyesek szerint a jelenlegi vészforgatókönyve is aligha áll többől egy színkódos riadórendszer bevezetésénél. Számos szegényebb országban, mint például Indonézia vagy Kambodzsa, nemcsak hogy egészségügyi szempontból nem tudnak felkészülni, de még nyomon sem tudják követni a vírus terjedésének mértékét.
Peter Cordingley, a WHO manilai irodájának szóvivője szerint is Ázsia a "leggyengébb láncszem" a vírus elleni harcban. Nem csoda hát, hogy a legfejlettebb országok igyekeznek magukhoz ragadni a kezdeményezést. Az amerikai kormány segélyügynöksége (USAID) tennivalói között az afganisztáni és iraki újjáépítést is megelőzve, első helyre került a madárinfluenza kezelésének kérdése. Washington kezdeményezésére az elmúlt napokban 80 ország részvételével tartottak konferenciát a témában. A délkelet-ázsiai térségben pedig Ausztrália – ahol a vészforgatókönyvek 10 és 55 ezer közöttire teszik az áldozatok várható számát – szorgalmazza a probléma időbeni kezelését: októberben 21 ország katasztrófavédelmi szakértőinek részvételével regionális csúcstalálkozót tartanak az országban, amelynek fő témája a madárinfluenza lesz. Ausztrália fő célja az ázsiai térség országai közötti olyan együttműködés kidolgozása lenne, amely lehetővé tenné a gyors beavatkozást, valamint egészségügyi szakértők és oltóanyagok biztosítását a szegényebb országok számára. A helyzet súlyosságát mutatja, hogy a két héttel a csúcstalálkozót követően tartandó ázsiai APEC-csúcs központi témája szintén a járvány terjedése lesz. Az idén Dél-Koreában összesereglő APEC-vezetők egészségügyi szakértőkkel, valamint a WHO és az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) a képviselőivel is tanácskozásokat folytatnak majd a témában.
2005. 10. 14. (IX/41)
