Erdődi György annak idején Babits hangját restaurálta egy lemezen Fotó: Somorjai L.
Hangmérnöki diplomát a harmincas években nem adtak akárhol. Erdődi György a németországi Siemensstadtban kezdte meg tanulmányait, és minden bizonnyal sikerrel zárta volna, ha nem jön közbe a második világháború. Hazajött, bevonult katonának, s mivel időközben Siemensstadtot szétbombázták, itt is maradt. A Tavaszmező utcában, az Elektromosipari Szakiskola elektrotechnikai felső tagozatán kapott diplomát végül, amit aztán az életben többet nem is kért tőle senki. "1942-ben bekerültem a Rádióba, megismertek, mindenki tudta, hogy hangmérnök vagyok. Én sem kérem el az orvostól a diplomáját a kórházban" – emlékszik vissza az idős rádiós.
1942 más szempontból is jelentős dátum Gyuri bácsi életében. Ő nemes egyszerűséggel azt állítja, "akkor zajlott az élet igazán itt Magyarországon". Munkát kapott a filmgyárban, és zenész pályafutása is elkezdett felfelé ívelni. "Egy-egy délutánom úgy alakult, hogy mondjuk háromtól ötig operalemezeket forgattam a Rádióban, aztán kimentem a Hunnia Filmgyárba, ott volt felvétel körülbelül fél tízig. Úgyhogy utána kocsival vagy fiákerrel rohantam a Nagymező utcába, az Arizonába, ahol tíz órakor kiöltözve a dobok mögött kellett ülnöm."
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2005. 09. 16. (IX/37)
