hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Szellemi vasfüggöny
Itt BBC–London

2003. 12. 15.
A magyar újságírás látóköre megállt valahol a Kárpátoknál. A "szellemi vasfüggönyön" túl történő események jó esetben is érdekességek, amit, mint egy múzeumi tárgyat, üvegen keresztül szemlélünk. Erről a fajta magyar csőlátásról és az újságírás etalonjának számító BBC-s objektivitásról beszélgettünk Londonban Vértessy Péterrel, a BBC Világszolgálat Magyar Adásának megbízott főszerkesztőjével. 



Vértessy Péter Fotók: Kovács Klára

– London szívében, közel a Fleet Streethez, a Stranden található a brit nemzeti közszolgálati média, a BBC Világszolgálat hatalmas épületegyüttese. A hírszerkesztőségek, a stúdiók, a rádióadók labirintusában 43 különböző nyelven a világ több kontinensén fogható műsorok készülnek. A 23 ezer dolgozó közül 13 újságíró a magyarul értő hallgatók számára sugároz adásokat.

– A Világszolgálat valóban olyan, mint Bábel tornya a nyelvi sokszínűséget tekintve, és tudja, az a fantasztikus ebben, hogy mindenki ugyanazért a célért dolgozik. Az etnikai, nyelvi háttér nem tesz elfogulttá egyetlen BBC-újságírót sem. Ez alapszabály nálunk.

– Kik dolgoznak a Magyar Adásnál, mit kell róluk tudni?

– A mi szerkesztőségünk elég kicsi, 13-an dolgozunk összesen. Rangidős kollegánk, Kanócz István az ötvenes évektől kezdve munkatárs. De meg kell említeni például a hetvenes évektől itt dolgozó Matzkó Lászlót vagy Békés Erzsébetet, aki 1988-ban érkezett, előtte a férjével együtt aktív részvételt vállalt a rendszerváltásban, az ő dunavarsányi házukban nyomtatták a nyolcvanas évek közepén a Beszélőt. Többszöri razziák, zaklatások után végül is kivándorló útlevéllel a kezükben Londonban telepedtek le. A kollegák többsége a nyolcvanas, kilencvenes évek elejétől dolgozik a BBC-nél, jómagam 1992 óta, előtte Budapesten újságíróskodtam. 

– Milyen a kapcsolatuk a magyarországi médiával? Emlékezetes, hogy a 2000-ben kiírt frekvenciapályázaton a BBC alulmaradt, helyette a Pannon Rádió indulhatott el. Hogyan fogadták ezt a döntést?

– Nem tagadom, ez kellemetlen emlék számunkra. Hidegzuhanyként ért minket, annál is inkább, mert mi már a negyvenes évektől jelen vagyunk a magyar éterben, a Kossuth Rádió számára több mint egy évtizede készítünk műsorokat. Hozzá kell tenni, hogy 30-nál is több rádió veszi át a műsorainkat. Amikor 2000-ben elutasították a német Deutsche Wellével és a francia RFI-vel közösen beadott pályázatunkat, válaszként egy évre rá a német rádió bezárta a magyar adását. Az idén májusban aztán sikerült kiköszörülni némileg a csorbát, a francia rádióval közösen megnyertünk egy frekvenciapályázatot, amely révén az angol, francia és német mellett naponta két óra hosszat magyarul is sugározunk. Igaz, nem országos adón, sőt, még egész Budapestet sem fedi le, csak a felén fogható. Az Info Rádió esetében könnyebb volt a kapcsolatfelvétel, hiszen több volt kollegánk itt helyezkedett el, két éve naponta kétórás műsort adunk ezen az adón. 

– Ön szerint minek tudható be az, hogy nem volt éppen szívélyes a BBC fogadtatása? 

– Nem tudom, de nem is akarom ezt megítélni. Úgy gondolom azonban, hogy ez inkább szellemi, felfogásbeli kérdés. Míg az irodalmi közélet könnyedén elfogadta, hogy a magyar irodalom határai nem esnek egybe az ország határaival, addig a média nem váltott gondolkodásában, és nehezen fogadja el, hogy a hazai újságírás nem csak a magyarországi műhelyeket jelenti. Kézzelfogható az a magyar felfogás, hogy ami Nyugat-Európában történik, az csupán egy érdekes dolog, olyasmi, mint egy rezervátum vagy egy múzeumi tárgy, amit üvegen keresztül lehet nézni, de nincsenek igazából komoly igények arra, hogy ezeket integrálják a magyar médiába, közgondolkodásba. 

– Olyan, mintha még mindig létezne – valahol az emberek tudatában – a vasfüggöny. Lassabban bomlik le, mint gondoltuk anno, 13 év után is még mindig egyfajta csőlátás jellemző.

– Igen, persze valahol érthető mindez, hiszen a rendszerváltásig nem működhetett belpolitikai újságírás. Innen Londonból jól látszik, hogy a magyar média a rendszerváltás után lubickolni kezdett a hirtelen kapott szabadságban. Végre kemény véleményeket is le lehetett írni, egyáltalán más véleményt, mint a hivatalos, s úgy tűnik, ennek az élménynek a felfedezése és öröme mind a mai napig tart. A külvilág eközben kezdett visszaszorulni, és a magyar média látóköre megállt valahol a Kárpátoknál. 

– Ebben a környezetben mi a Világszolgálat küldetése Magyarországon?

– A legfontosabb feladatunk az, hogy elvigyük a nagyvilág eseményeit a hallgatókhoz. Nem tudunk, és nem is akarunk versenyezni a magyar médiával, mi a magyar történéseket elsősorban nemzetközi kontextusba ágyazva kívánjuk feldolgozni, úgy, ahogy azok Londonból látszanak. Ebben tudunk mások lenni, újat hozni.



A BBC hírszobája. Nonstop hírgyártás 

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!