hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Akik körülöttünk szimatolnak
Az információéhség gazdasági kémeket termel

2003. 09. 01.
A kémfilmek szinte mindig nagy közönségsikert aratnak. Az izgalmas fordulatok, a titokzatos, az átlag ember elől elzárt világ, a szuper hősök kellő vonzerővel bírnak. Mint tudjuk, kémek nem csak a mozivásznon vannak, és nem is csak a hidegháború idején vagy éppen aktuális helyi háborúk alkalmával ügyködnek, hanem boldog békeidőkben, napjainkban is, leginkább pedig a gazdaság szféráiban. Az ipari forradalom óta, és főként a globalizmus korszakában a felfokozott verseny, a technológiai fejlődés kihívásai mindinkább nélkülözhetetlenné teszik a versenytársak belső, titkos információinak birtoklását. Ezért a hétköznapok információéhsége kitermeli az ipari kémeket. Sőt e szakmát – akár – közintézményekben oktatják is, mint például a Budapesti Műszaki Egyetemen. Az ipari kémkedés különösen a vegyiparban, gyógyszeriparban, high-tech szférában fordul elő leggyakrabban. Nem véletlen, hogy rendszeresen hallani az e területeken dolgozó kémek lebukásáról. A legfrissebb botrány a világ legnagyobb repülőgépgyártó vállalatánál, a Boeingnél robbant ki. 



A Boeing DELTA-II hordozórakétájának indítása Cape Canaveralből.

Az ipari kémek kiemelten fontos gazdasági-ipari információk megszerzését legális és törvénytelen úton is elérhetik. Szabályosnak mondható például az e-mailen vagy interneten keresztül történő információkérés, internetes fórumok figyelése, konferenciák és üzleti találkozók látogatása. Kevésbé elegáns – sőt törvénytelen – mód az információszerzésére: exportvédett technológiák megszerzése (emlékezhetünk az úgynevezett COCOM-listás termékekre), gazdasági titkok eltulajdonítása és ügynökök beszervezése. Az Amerikai Egyesült Államok Főügyészsége definíciója szerint a gazdasági (ipari) kémkedés "kiemelkedő pénzügyi, kereskedelmi vagy gazdasági információk eljárásának, gazdasági információk tulajdonának, vagy kiemelt technológiák törvénytelen, vagy meg nem engedett célbavétele, illetve megszerzése" – mindez adott esetben egy idegen állam tudtával, sőt kifejezett támogatásával.

Az eddig főként politikai biztonságért felelős hivatalok munkájában is egyre hangsúlyosabb szerepet kap a külföldi államok, cégek által végzett ipari kémkedés elleni küzdelem, hiszen minden államnak komoly érdeke fűződik saját nemzetgazdasága védelméhez. Míg régebben a két szemben álló tábor próbált főleg hadiipari titkokat megszerezni, a hidegháború végeztével sem csillapodott a küzdelem. Az egykor szövetséges nyugati államok most – legalábbis részben – gazdaságilag egymás ellen fordultak, miközben farkasszemet kell nézniük az orosz, kínai, japán, koreai, indiai, izraeli "kíváncsiskodókkal" is. Az USA előző elnöke, Clinton 1995-ben felhatalmazást adott a titkosszolgálatoknak a gazdasági hírszerzésre. A kémkedésben eddig is élenjáró professzionális szervezetek kitűnően használják már meglevő technikájukat a hírszerzésben és persze a védekezésben is.

A célzottan végzett illegális gazdasági ismeretszerzés mára profi üzletággá vált, ahol rendkívül felkészült csoportok tevékenykednek, leginkább megrendelésre. A háború a kibertérben is folyik. A legolcsóbb és legkisebb kockázattal járó módszer a versenytársak számítógépes rendszerébe történő behatolás. A sikeres behatolással a konkurens cég kutatási-fejlesztési anyagaihoz is hozzájuthatnak: egy alkalommal például több százmillió dollár érték? mikroprocesszor terveket loptak el egy amerikai vállalattól. Hasonló példa egy autógyártó cég esete, amely versenytársa terveit szerezte meg, ezzel félévvel le tudta rövidíteni saját fejlesztésre fordított idejét. Az amerikai szilíciumvölgyben számítógépkalózok (hackerek) és ipari specialisták különféle cégek felkérésére megpróbálják feltörni a megrendelő saját információs rendszereit és jelentést készítenek a biztonsági problémákról. Van olyan csapat, amelyik százszázalékos hatásfokkal dolgozik: "betörtek" már erőm?be, nukleáris reaktorba és légiforgalmi irányítórendszerbe is. Pedig ezek a cégek előzőleg már komoly összegeket költöttek az informatikai eszközeik védelmére.



El akarták húzni a csíkot Fotók: USAF 

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!