hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Erősít a Moszad
Több mint ezer ügynökjelölt

2000. 08. 26.
Több mint ezren jelentkeztek az izraeli titkosszolgálat, a Moszad toborzási ajánlatára. A jelentkezők között nagy számban találhatók nők, akiknek ugyanazokat a feladatokat kell végrehajtaniuk a kiválogatás során, mint a férfiaknak. A Moszad az utóbbi évek több sikertelen akciója miatt sajátos módon próbálja frissíteni ügynökállományát: a szebb napokat is látott szervezet újsághirdetés útján toborozza stábját. A szervezet baklövések sorozatát követte el az elmúlt években –, mint amilyen a svájci lehallgatási botrány, a Hamasz politikai vezetője elleni kudarcba fulladt merénylet volt –, a toborzásnak ezt a módját pedig a Moszad egykori feje, Shabtai Shavit a közszolgálat eszméjének további hanyatlásaként értékelte.



A Moszad hirdetése. Ügynök kerestetik   

"Ha 25 és 35 év közötti vagy, és lelked mélyén tudod, hogy képes vagy másképp
gondolkodni, képes vagy többet is tenni, képes vagy felülmúlni korábbi teljesítményedet,
akkor küldd el az életrajzod faxon. A Moszad nyitva áll – nem mindenkinek, nem is
sokaknak, de talán neked" – szól a Moszad-hirdetés szövege. Az izraeli kémszervezet
sikerét 1951-es alapításától kezdve az önfeláldozás, a cionizmus iránti elkötelezettség
adta, ma azonban a szolgálatba álló fiatalok nagy részét sokkal inkább az egyéni
sikerek motiválják, véli a veterán kémfőnök, Shavit. Ugyanakkor tény, hogy a
szervezet jellege – hasonlóan más titkosszolgálatokhoz – mára megváltozott:
sokkal nagyobb szerepet kap a csúcstechnológia alkalmazása, miközben a klasszikus "talpalós"
információgyűjtés visszaszorul.

A Moszad egyik nagy port kavaró fiaskója volt, amikor egy svájci illetőség? libanoni
férfi telefonját próbálták meg lehallgatni, akiről a kémszervezet azt feltételezte,
hogy a Hezbollah terrorcsoporttal áll kapcsolatban. A betörésre gyanakodó szomszédok
által riasztott rendőrök a helyszínen érték tetten a Moszad-ügynököt, akit Svájcban
állítottak bíróság elé 1998-ban, és egy év felfüggesztett börtönbüntetést
kapott. A svájci szövetségi bíróság beleegyezett, hogy az Issac Bental álnev?
izraeli kém ellen fedőnevén folyjék a per, bár Hans Wiprechtiger bíró – zavart érezvén
a vádlott identitása felett –, őt többször csak "Mr. Moszadként" szólította.


Bár az eset megviselte a hagyományosan jónak mondott svájci–izraeli kapcsolatokat,
Svájc hajlandó volt még az enyhe, egyéves szabadságvesztés nagy részét is
elengedni 1,2 millió font óvadék, illetve izraeli bocsánatkérés fejében. A svájci
botrány volt az utolsó csepp, ami Danny Yatom Moszad-főnök lemondásához vezetett –
állítja sok izraeli megfigyelő. Yatom tevékenysége, aki 33 évet szolgált az izraeli
katonaságnál, és 1996-ban vette át a szervezet irányítását, a Moszad több vezető
tisztviselőjének és sok izraeli újságírónak kritikáját váltotta ki. A svájci
affér után már a volt miniszterelnök, Benjamin Netanjahu sem próbálta kimenteni őt
a rázúduló országos kritika alól. A kémszervezetre szintén nem vet jó fényt, hogy
egyes vezető Moszad-tisztek Yatom igazgatói székének aláaknázására tudatosan adtak
ki belső információkat a szupertitkos szervezetről.

Megfigyelők szerint Yatomnak nemcsak a svájci presztízsvesztés miatt kellett mennie
1998-ban. Néhány hónappal a svájci lebukás előtt történt a kémszervezet egy másik
balul elsült operatív akciója. 1997 szeptemberében a Moszad ügynökei az Iszlám
Ellenállási Mozgalom, a Hamasz egy vezérét, Khaled Mishalt próbálták eltenni láb
alól Ammanban gyilkos méreginjekcióval. Az ügynököket a jordániai hatóságok
letartóztatták, és szabadon bocsátásukért Izraelnek drága árat kellett fizetnie: a
fecskendőben levő méreg hatástalanítására szolgáló ellenszérum mellett Ahmed
Yassin sejknek, a Hamasz alapítójának és szellemi atyjának izraeli börtönből való
elengedését kérte a jordán király. A világ leghatékonyabban működő kémszervezetének
tartott Moszad jordániai akcióját az izraeli biztonsági szolgálat egyik szakértője
egyenesen "katasztrófának" nevezte. A Jordániában letartóztatott két izraeli ügynök
hamis kanadai iratokkal jutott ki Ammanba, így a botrány nyomán a Tel Avivba akkreditált
kanadai nagykövetnek is távoznia kellett posztjáról.

Az esetet követő izraeli sajtóvisszhangok szerint a sikertelen 1997-es jordániai merénylet
legalább annyi kárt okozott a szervezetnek, mint az 1974-es lillehammeri botrány Norvégiában,
amikor Moszad-ügynökök tévedésből egy marokkói pincért gyilkoltak meg, a PFSZ
egyik vezetőjének tartva az illetőt.


Az intézet

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!