A politikusokat arra kell sürgetni - hangsúlyozta a konferencia díszvendégeként Elie Wiesel -, hogy minél jobban és erőteljesebben ítéljék el az antiszemitizmust és a rasszizmust mind a közéletben, mind az egyéb megnyilvánulásokban, így például a publikációkban is. Hozzátette: a holokauszt tagadását pedig törvénnyel kellene büntetni Magyarországon is, hogy az ezt vallók börtönbe kerüljenek. Hatvanöt éve először a szavakban nyilvánult meg a gyűlölet, aztán váltott át a szörnyű tettekre - emlékeztetett.
Elie Wiesel szerint a legfontosabb az, hogy az emberek tiszteljék egymást, és a másik félelmét, örömét, illetve emlékét érzékenyen kezeljék. Az emlékek közül kiemelte, hogy a magyarországi zsidóság tevékenyen részt vett a történelmi Magyarország nagy eseményeiben, az ő nagyapja például az Osztrák-Magyar Monarchia felcsere volt az első világháborúban.
Arról is beszélt a ma Romániához tartozó Máramarosszigeten született író, hogy 1940-ben, Erdély egy részének Magyarországhoz való visszacsatolásakor az ottani zsidóság örömmel fogadta a magyar katonákat, és bíztak bennük és a magyar államban. Ezzel szemben az országgyűlés megszavazta a kirekesztő zsidótörvényeket, és a második világháború alatt a magyarországi zsidóságnak üldöztetés volt a része, pedig még a gettóba vonuláskor is meg voltak győződve arról, hogy a magyar állam megvédi őket - hívta fel a figyelmet.
2009. 12. 11. (XIII/50)
