A Hezbollah célja az, hogy megváltoztassa Libanon választási-politikai rendszerét, és iszlám államot vezessen be az országban. Ám a szavazásra jogosultak több mint ötvenkét százaléka úgy döntött, hogy a Szaad Hariri irányította szunnita csoport alakíthat kormányt. Fuad Siniora kormányfő „kivételes napnak" minősítette ezt a libanoni demokrácia számára.
A tét nagy volt. A Hezbollah április 3-án nyilvánosságra hozott politikai platformjában kilátásba helyezte: győzelme esetén hatályon kívül helyezi az 1943-ban kialkudott Nemzeti Paktumot. Libanonban ez a megállapodás a százhuszonnyolc tagú parlamentben a képviselői helyeket fele-fele arányban osztotta meg a síita-szunnita muszlimok és a keresztények között.
A Hezbollah - a palesztin szunnita Hamaszhoz hasonlóan - nem egy nyugati értelemben vett demokratikus párt, hanem egyben vallási irányzat és fegyveres testület is. Így ebben a vonatkozásban sem a palesztin, sem a libanoni választások nem „demokratikusak". 2008. május 7-én a Hezbollah fegyveresei hatalmukba kerítették Bejrútot, amikor a törvényes libanoni kormány fel akarta számolni a Hezbollah önálló kommunikációs rendszerét. Csak akkor vonta vissza egységeit a bejrúti utcáról, amikor júliustól minden kormányzati döntéssel szemben vétójogot zsarolt ki a libanoni kormánytól. A Hezbollah nem a libanoni állam integráns része: állam az államban. Az iráni Iszlám Forradalmi Gárda hozta létre, látja el fegyverekkel és pénzeli. A Hezbollah Irán kinyújtott karja a „cédrusok országában".
Az utolsó ellenség: A holtak szellemei és az élők tisztelete
Mit mond a halálról, a gyászról, a túlvilági életről a zsidó–keresztény kinyilatkoztatás? »
Seres László: 9/11 és a „végtelen háború” mítosza
Véleménycikk »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »