hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Kína: évente ezer kivégzés
Milliókat telepítenek ki

2008. 04. 23.
A tibeti szabadságtörekvések kapcsán világszerte lépten-nyomon üldözik az olimpiai lángot a jogvédők, és egyre töb­ben szólítanak fel a pekingi olimpia boj­kottjára. Az emberi jogok sérelméért azonban nem kell olyan messzire menni a kínai fővárostól. Kevesen tudják, de Kínában a mai napig százezrek vannak jogtalanul átnevelő munka­tábo­rokban, ahol a fogvatartottakat rend­szeresen kí­nozzák. Az Amnesty International sze­rint az olimpia lehetőséget adhat a változtatásra, Kína azonban nem ebbe az irányba tart.

Az emberi jogok megsértéséről kérdeztük Sebály Bernadettet, az Amnesty
International Ma­gyar­ország kampány­szervezőjét.

Évente hány ember kap halálbüntetést Kínában, és milyen bűncselekményekért?

–A mi adataink szerint átlagosan ezer kivégzés van egy évben, de vannak
olyan szervezetek is, melyek nyolc-tízezer ember halálraítéléséről beszélnek,
mindkét szám óriási. Főleg ha belegondolunk, hogy hatvannyolcféle
bűncselekményért jár halálbüntetés, ezek között azonban nem csak erőszakos
bűncselekmények szerepelnek. Kínában azért is halálbüntetés járhat, ha egy
„államtitkot” továbbít egy jogvédő egy külföldi szervezetnek. Az „államtitok”
kategória viszont nagyon sok mindenre ráhúzható. Olyan is előfordulhat, hogy
valaki csak a szólásszabadságával szeretne élni, és államtitok megsértése miatt
halálra ítélik.

Hogyan végzik ki az embereket?

–Jelenleg átálltak a méreginjekcióra, korábban viszont fejlövéssel végezték
ki az elítélteket. Felháborító az is, ahogy a halálraítéltek testéhez
viszonyulnak. A kínai kormány a kivégzettek szerveivel kereskedik. Azoknak a
szerveknek a jelentős része, amelyek az állami szervkereskedelembe kerülnek,
kivégzett emberek testéből származnak. Brutális a módszer is: mivel a
sebészeknek friss szervekre van szükségük, ők már ott csoportosulnak a kivégzés
helyszínén, és gyakorlatilag ott helyben elvégzik az operációt.

Hányan vannak jogtalanul börtönben Kínában?

–Pontos adatokat nagyon nehéz mondani, a kínai kormány titokban tartja
ezeket az adatokat. Kínában nemcsak börtönök vannak, hanem úgynevezett átnevelő
munkatáborok is. Ez egy kényszermunkatábor, ilyen intézményekben a mai napig
több százezer ember van fogva tartva. Ide olyan dolgokért hurcolnak embereket,
ami nem bűncselekmény, például a vallásszabadság „bűnével” élőket is itt tartják
fogva. Ez a rendszer teljesen kívül áll az igazságszolgáltatáson, és csak a
rendőrség jogköre alá tartozik.

Milyen bánásmódban részesülnek azok, akik ide kerülnek?

–Ingyenmunkát végeznek, és utána megkínozzák őket.

Hogyan kínozzák az embereket?

–Vannak olyan eszközök, melyek elsőre nem hangzanak olyan megrázónak, de ha
több napig alkalmazzák, akkor igen. Az egyik védencünket a hite miatt 2006-ban
két és fél év átnevelőtáborra ítélték. Őt többek között úgy is kínozták, hogy
egy nagyon kis méretű székben kellett ülnie több napon keresztül. Egy másik
védencünket bilinccsel fellógatták a plafonra, majd a magatehetetlen testet
elektrosokkolták és verték.

Mit kell tudni az önök által kifogásolt internetcenzúráról?

–Ezt egy harmincezer fős internet­rendőrség működteti, ők ellenőrzik a
százhatvankétmillió internet­felhasználót. Az a feladatuk, hogy a
„szörfözéseket” tartsák szemmel.

A legnagyobb virtuális bűnök közé az tartozik, ha valaki rendszeresen használja
a demokrácia, a szabadság vagy ezekhez hasonló „provokatív” kifejezéseket a
világhálón. Akit ilyen bűnökön érnek, házi őrizetre vagy átnevelő munkatáborra
ítélhetnek. Egyes jelentések szerint Pekingben az SMS-forgalmat is ellenőrzik.


Milyen jogsértések történtek az olimpia szervezése közben?

–A kínai hatóságok adatai szerint több ezer családot telepítettek ki a
játékoknak helyt adó stadionok helyéről, nemzetközi szervezetek számításai
szerint viszont több mint egymillió ember járt így. A kitelepítetteket sok
esetben sokkal rosszabb körülmények közé, Peking külvárosába vitték, részleges
vagy semmilyen kárpótlás nem történt a kilakoltatások során. Egyik kollégánkat
is kitelepítették. Őt 2003-ban lakoltatták ki, és nemcsak a házát, hanem az
éttermét is elvették, mivel pont egy leendő sportlétesítmény helyén lakott.
2004-ben bejelentett hivatalos tüntetést szeretett volna szervezni a kongresszus
találkozójának napjára, ezért őt letartóztatták, több év börtönre ítélték, és
megkínozták. Ilyen a helyzet az emberijog-védőkkel Kínában.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!