hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Nagyon gáz
Interjú Kaderják Péter egyetemi tanárral

2008. 03. 12.
Miközben Oroszország és az Egyesült Államok éles versenyt folytat a közép-ázsiai és közel-keleti gázkészletekért, Magyarország partnerséget vállalt az oroszokkal. Ráadásul előnytelen feltételekkel – állítja a Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpontjának vezetője.



Fotó: Somorjai László

Miről szól a Déli Áramlat kontra Nabucco vita?

– Az elmúlt évtizedekben a földgáz vált az egyik legfontosabb elsődleges
energiaforrássá Európában. Az európai piac nagyon jól fizető piac, ahol az
oroszok jelenleg is a legnagyobb beszállítók 25-30 százalékos részesedésükkel.

Kérdés, hogy Európa a jövőben tovább növekvő keresletet honnan elégíti ki? Itt
jön be a képbe az a verseny, ami megindult az orosz készletek melletti
legnagyobb gázkészletekért, az európai fogyasztókhoz való eljuttatása módjáért,
hiszen az orosz gázvagyon mellett az iráni, Kaszpi-tengeri térségi
gázlelőhelyek, illetve Katar adják a világ második legnagyobb ismert
gáz-készletét. Ehhez az európai fogyasztóknak nincs közvetlen hozzáférésük. A
vita a hozzáférésről zajlik.

Az oroszok nyilván azt akarják, hogy tovább növekedjen a befolyásuk az
európai gázpiacon.

– A közép-ázsiai gáz Oroszország számára a legnagyobb potenciális
versenytárs, tehát orosz érdek, hogy az európai fogyasztóhoz minél később jusson
el ez a gáz, vagy ha eljut, akkor orosz vezetéken keresztül jusson el. Európának
viszont az lenne az érdeke, hogy közvetlen hozzáférést kapjanak ehhez a gázhoz,
erre adna lehetőséget a Nabucco vezeték.

Ezzel együtt a Nabuccót sem jótékonysági alapon építenék meg, igaz?

– Természetesen. A projektben részt vevő cégek fantáziát látnak benne: az
Iránban, Azerbajdzsánban, esetleg Türkmenisztánban, Kazahsztánban relatíve
olcsón vett gázt az EU-ban nagyon jól el tudják adni, a csővezeték ára bőven
megtérül.

Mennyibe kerül a gáz termelői áron, és mennyiért lehet eladni Európában?

– Azerbajdzsánban húsz dollárba kerül ezer köbméter gáz kitermelése, amiért
az európai fogyasztó ma 350-400 dollárt fizet. A két ár között körülbelül 350
dollár a különbözet, ebből mondjuk 50 a szállítás költsége, tehát marad közel
300 dollár haszon. Az a kérdés, hogy ez teljes mértékben egy olyan orosz
gáztársasághoz kerüljön, amely elintézte, hogy ez a gáz csak az ő csőrendszerén
érkezhet Európába, vagy megjelenik egy versenytárs, és innentől egymás alá
kínálnak árban.

A Déli Áramlat megépítése kizárja a Nabucco megépítését?

– Európában lenne kereslet mind a kettőre. De a Déli Áramlat terve a Nabucco
partnereit is szembeállítja, hiszen részt vesz benne Bulgária, Magyarország,
kimaradt viszont Románia, Törökország, ráadásul Ukrajnát és Törökországot eleve
ellenséges helyzetbe hozza.

A másik probléma, hogy az orosz fél nemigen akarja elfogadni, hogy a gáz és a
csővezeték két külön dolog – ez az európai felfogás. Az oroszok azt szeretnék
elérni, hogy az európai területen futó csővezetékük felett is százszázalékos
kontrollt gyakorolhassanak.

Európa arra törekszik, hogy olyan energetikai hálózatot alakítson ki, amely úgy
használható, mint a közúthálózat: bárki, aki kifizeti a használati díjat,
közlekedhet rajta.

Ez ésszerű, a gáz viszont az oroszoké.

– Európában nem csak az oroszoké. A közös energiapiac kialakításának
koncepciója arra épül, hogy különböző forrásokból érkező gázoknak versenyezni
kellene, mert különben az európai fogyasztók nagyon drága árat fizetnek, így az
európai gazdaság versenyképtelenebbé válik az amerikai vagy más versenyképes
gazdasággal szemben.

Nem hatalmi harcról van szó inkább? Az oroszok szeretnének „gázuralomra”
szert tenni, Európa meg nem szeretné, ha orosz monopólium alakulna ki, mert az
könnyen átváltható politikai akaratra.

– Persze. Ha az orosz fél megerősödik, feltehető, hogy a közép-ázsiai gáz is
elsősorban orosz csővezetékrendszeren keresztül jut majd el Európába, vagyis a
forrást is elvonja a Nabucco elől.

Milyen eszközei vannak az EU-nak, hogy ezt megakadályozza?

– A mainál sokkal hatékonyabban támogatnia kellene az alternatív projekt
megvalósulását, másrészt sokkal aktívabb tárgyalásokat kellene folytatnia az
érintett országokkal, Azerbajdzsánnal, Türkmenisztánnal, Törökországgal, amelyek
részesei lennének a Nabucco projektnek. Történtek is lépések, a Nabuccónak már
van egy az Európai Bizottság által kinevezett projektkoordinátora.

A Nabucco egyelőre papíron létezik, és van egy projekttársaság, az alapító öt
cég: az osztrákok, a magyarok – a MOL –, a bolgárok, a románok és a törökök.

Emellett a vezeték egy lehetséges szakasza már elkészült Azerbajdzsán és
Törökország között. Ennek a nyomvonalnak a folytatása lenne a Nabucco. Azt, hogy
van fantázia a tervben, igazolja, hogy nemrégiben csatlakozott a projekthez
hatodikként az RWE, Németország második legnagyobb energetikai vállalata, amely
egyébként tulajdonosilag független a Gazpromtól.

A két vezető német energetikai cég közül az egyik résztulajdonos az orosz
Gazpromban, miközben a másik a Nabuccóba szállt be: ez is arra utal, hogy Európa
sem egységes a kérdésben.

– Pontosan így van. Az Európai Bizottság kinyilvánította, hogy a Nabucco
prioritást élvez, ugyanakkor kétségtelen, hogy Oroszországgal komoly tagállamok
kötötték meg külön üzleteiket: a németek az Északi Áramlat kapcsán, az olaszok
beszálltak a Déli Áramlatba, és Ausztria is megkötötte az üzletét
Oroszországgal. Kétségtelen, hogy az uniós elgondolás ellenére Oroszország ma is
saját érdekeinek megfelelően önmagában tekinti az uniós tagállamokat, és mindig
keresi azokat a partnereket, akiket meg tud nyerni, és ami még arra is jó, hogy
ezek a külön üzletek összeugrasszák a többi tagállamot. Oroszország oszd meg és
uralkodj politikát folytat, hogy Kelet-Európában fenntartsa a szinte monopol
beszállítói helyzetét, Európában pedig megőrizze domináns helyzetét. Az oroszok
profik.



A Nabucco gázvezeték tervezett nyomvonala

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!