Fotó: Somorjai László
A békés és agresszív tüntetők, illetve politikai támogatóik részéről
folyamatosan megfogalmazódik a rendőrök irányába a brutalitás és az indokolatlan
erőszak vádja. Hol húzódnak a legálisan alkalmazható kényszer határai?
– A csapaterővel végrehajtott karhatalmi feladatokat egy magas beosztású,
magasan kvalifikált rendőri vezető irányítja, akinek egyik első számú feladata a
törvényesség és a szolgálati szabályzatban előírtak betartatása. Egy békésen
felvonuló tömeg esetében a pajzs, sisak, gumibot, tomfa, könnygáz valahol egy
mellékutcában pihen a kocsin egészen addig, míg a tömeg nem kezdi el feszegetni
a törvényesség határait. Nagyon fontos, hogy mielőtt bármilyen beavatkozás
történik, legalább három alkalommal a törvény nevében felszólítással kell élni –
mondjuk, hogy hagyják el a teret erre vagy arra –, ellenkező esetben kényszerítő
eszközök alkalmazására kerülhet sor. Aki ezt a felszólítást szándékosan
figyelmen kívül hagyja, az már eleve törvényt szegett, hiszen akadályozza a
rendőri intézkedést.
A kényszerítő eszközök alkalmazásánál milyen szempontoknak kell
érvényesülniük?
– A legelső szempont, hogy nem okozhat nagyobb sérülést vagy sérelmet, mint
aminek az elhárítására törekszik. Több fokozata létezik a beavatkozásnak. A
legenyhébb, hogy egyszerűen csak sorfalat állnak a rendőrök. Passzív
rezisztencia esetén elegendő pajzzsal odébb lökdösni a tüntetőket, de ha már
előkerülnek az utcakövek, akkor jön a gumibot, és ha tovább fokozódik a helyzet,
akkor a vízágyú és a gázlövedék is.
A szabályzat szerint akkor van vége a beavatkozásnak, ha a tüntető földre
került?
– Addig lehet alkalmazni kényszerítő eszközt, illetve intézkedést, míg az a
célját el nem érte.
És mi ez a cél?
– Az ellenszegülés meg- vagy letörése. Ha valaki a többszöri figyelmeztetés
ellenére sem hagyja el a helyszínt, vagy tettlegesen szembeszáll a rendőrrel,
akkor a rendőrnek joga és kötelessége az ellenszegülést a szükséges és
megengedett eszközökkel felszámolni. Az arányosság ott mutatkozik meg, hogy a
késsel ellenem támadót nem lőhetem például fejbe.
Előfordulhat, hogy a küzdelem hevében olyan idegállapotba kerülnek a
rohamrendőrök, hogy nem a szükséges mértékig avatkoznak be?
– Természetesen, emberből vannak ők is. Aki éppen az első egy-két bevetésén
van, az összecsapást személyes harcnak éli meg, ahol neki a túlélésre kell
játszani. Nem tudhatja, hogy akivel szemben intézkedik, hogyan fog reagálni,
ezért célszerű minél előbb levinni a földre, és olyan helyzetbe hozni, hogy ne
tudjon ellentámadásba lendülni.
A rendőrök felé hajított utcakövekkel és sörösüvegekkel a gumilövedék
alkalmazása áll arányban?
– A gumilövedék használatát törvény írja elő. Nagyon fontos, hogy azokkal a
renitens személyekkel szemben alkalmazzák, akiknek a harci hevületét meg kell
törni. Célzott lövés, de nem a fejre, hanem a testre, a lábra irányul, és nagyon
fáj. De mivel sörétes puskával lövik ki, a röppályája elég tág határokon belül
mozog, tehát nem lehet vele pontosan célozni.
2006. 10. 27. (X/43)
