Az orosz Gazprom megvásárolta az E.ON-tól a magyar gáztározó- és
nagykereskedelmi rendszer közel felét, és ezáltal megszerezte a számára oly
nagyon áhított belső piaci pozíciót az unión belül. Az energiaóriás
Magyarországon keresztül komoly lehetőséget szerzett az európai
energiakereskedelemben.
A közelmúltban jelentkező energiaválság Európát cselekvésre sarkallta,
melyből hazánk jelentős hasznot remélhetett, ugyanis kedvező fekvéséből fakadóan
kiválóan alkalmas arra, hogy gázelosztó központtá váljon a kontinens számára.
Egységes uniós energiapolitika hiányában Oroszország szembe tudná fordítani
egymással a nyugati és a keleti uniós tagállamokat, ha valamelyik felet zsarolni
kezdi az energiahordozók szállításának szüneteltetésével. Amennyiben viszont
hazánk a többi tagállammal egyetemben hatalmas tározókat épít, hozzájárulhat a
stabilabb energiaellátáshoz, ugyanis a tagországok képesek lennének válság
esetén egymást kisegíteni, és ezzel biztosítani az egységes fellépést. Mivel
azonban az orosz piac sem engedheti meg magának, hogy egy kontinens nagyságrendű
megrendelést elveszítsen, a Gazprom megelőzte a hallgatásba burkolózó magyar
államot, és lépett. A síri csendet csak a gazdasági miniszter néhány, korántsem
meggyőző mondata törte meg, amely szerint ez a tranzakció éppen az ellátás
biztonságát növeli. A parlament ennek jegyében fogadta el hétfőn a
földgázellátásról szóló törvény módosítását, amely alapján a kormány egy
igazságosabb gázár-kompenzációs rendszer kiépítésére törekszik, illetve
kiterjesztette mindezt a távhőszolgáltatást igénybe vevőkre, mivel őket is
érinti majd az áremelkedés.
2006. 07. 21. (X/29)
