Tony Blair és Gyurcsány Ferenc. Nem jött össze az angol mutatvány Fotó: Vörös Szilárd
Tony Blair december 1-jén látogatott Budapestre, ahol a lengyel, a szlovák, a magyar és a cseh kormányfőkkel az új uniós költségvetés reformjáról tárgyaltak. A brit miniszterelnök az új tagállamok fejlesztési forrásainak 10 százalékos csökkentését javasolta, ezt azonban a visegrádi négyek nem fogadták el, mivel 70 százalékban ezeket az országokat érintené a csökkentés. Gyurcsány Ferenc nyilatkozata szerint az új tagállamok nem fizethetik meg a régi uniós kompromisszumok árát.
A brit miniszterelnök arra hivatkozott, hogy az új tagok nem tudták az eddigi fejlesztési forrásokat sem maximálisan kihasználni, amit a kormányfők cáfoltak, állítva, hogy 2008 végéig teljesen le fogják hívni a rendelkezésükre álló támogatási keretet. Gyurcsány Ferenc hozzátette, hogy Magyarország a tagsága első évében jobban ki tudta használni a támogatási forrásokat, mint Nagy-Britannia annak idején.
Blair emellett finoman megfenyegette tárgyalópartnereit: "Ha a megállapodások hiányában az Európai Parlament veszi át az ellenőrzést a költségvetési folyamatok felett, a tizek csak egyharmadát fogják kapni a jelenleg nekik járó felzárkóztatási pénzeknek, ami nem lehet érdekük" – közölte, utalva arra, hogy ez csak úgy kerülhető el, ha a költségvetés 2007 előtt elkészül.
A brit elnökség korábbi nem titkolt célja az uniós költségvetés megreformálása volt, a tervek 24 milliárd fontos csökkenésről szóltak a büdzsé főösszegében. Szakértők szerint ezt a lehetőséget teljesen elszalasztották. Úgy tűnt, hogy az új tagállamok fejlesztési forrásait kisebb rizikóval jár "megkurtítani", mint a sokat támadott Közös Agrárpolitika (KAP) "tűzfészkébe" benyúlni. Itt ugyanis évtizedek óta húzódó konfliktus áll fenn a francia és a brit kormányok között, Nagy-Britannia ugyanis nagyobb összeggel járul hozzá a költségvetéshez, mint Franciaország, aki ennek ellenére a KAP támogatásokból nagyobb részt kap. Ennek ellensúlyozására kötötte ki az Egyesült Királyság, hogy minden évben egy bizonyos összeget visszakapjon a büdzséből.
A jelenlegi szorító határidők miatt – a költségvetés-tervezetet ugyanis december 9-ig tervezik benyújtani – a brit miniszterelnök visszakozott: felajánlotta, hogy a
visszatérítést 15 százalékkal mégis csökkentenék abban az esetben, ha megállapodás születne. Ez a csökkentés a kelet-európai országokra eső 400 millió font lenne a teljes 3 milliárd fontból. Blair szerint nem jogos, ha Nagy-Britannia azt hangoztatja, hogy Németországnak, Olaszországnak vagy Franciaországnak hozzá kell járulnia az új tagállamok fejlesztéséhez, és emellett pont ő nem teszi meg ezt.
A csökkentés még kapóra is jön a szigetországnak, mivel a visszatérítés összegének növekedésével Nagy- Britannia gazdasági pozíciója kedvezőbbé válik, és 2013-ra Ciprus mellett a legkisebb nettó befizető lehet, míg mások kedvezményezettek. Tehát nem esik nehezére a "fejlesztési költségeket" elengedni.
Most mégis támadások kereszttüzében áll, mivel nem sikerült keresztülvinni a soros elnökség alatt a kívánt reformokat, és a visszatérítés csökkentése mellett sem kapott megfelelő garanciákat az agrártámogatások elosztásának reformjával kapcsolatosan, amit korábban pedig feltételként szabott.
Úgy tűnik, hogy a költségvetés-tervezet annyira bizonytalan, hogy akár még egy évig is terhelheti majd az adófizetők pénztárcáját az egyezkedés, és a költségvetés elfogadása legjobb esetben is az osztrák elnökség alatt fog bekövetkezni.
2005. 12. 09. (IX/49)
