Újrakezdik az iszfaháni reaktorban az urándúsítást. Európa szívesebben látna olajat a hordókban Fotó: Reuters
Iráni kormánytisztviselők szerint "súlyos következményekkel járó tévedés" az Egyesült Államokra "és különösen Európára nézve" az, ha az ENSZ Biztonsági Tanácsa szankciókat léptetne életbe Teheránnal szemben. Irán a fokozódó nemzetközi nyomás hatására még tavaly novemberben felfüggesztette urándúsító tevékenységét, és tárgyalásokba bocsátkozott az úgynevezett EU3 országokkal, vagyis Nagy-Britanniával, Franciaországgal és Németországgal. Az Egyesült Államok, amely nem tart fenn diplomáciai kapcsolatokat Iránnal, támogatásáról biztosította a három európai országot, de a háttérben szkeptikusan figyelte a fejleményeket. Az európaiak gazdasági csomagot ajánlottak fel Iránnak az urándúsítás és az ehhez kapcsolódó tevékenységek teljes leállításáért cserébe.
Ennek keretében nukleáris üzemanyagot szállítanának Irán atomreaktoraiba és műszaki segítséget nyújtanának a nukleáris létesítmények felépítéséhez, sőt felmerült annak lehetősége is, hogy támogatnák Irán csatlakozását a Kereskedelmi Világszervezethez.
Irán azonban az elmúlt napokban visszautasította az európai ajánlatokat, mert ragaszkodik ahhoz, hogy a nemzetközi atomsorompó-egyezmény aláírójaként jogában áll atomenergiát előállítani békés célokra.
(Előre a múltba. Hetek, 2005. július 1.) A tárgyalások lassú menete láttán az újonnan választott
ultra-konzervatív iráni vezetés nyilatkozataiból is az derült ki: a perzsa ország már nem fog sokáig várni. Bár az iráni vezetés azt hangoztatja, hogy az atomenergiát békés célokra kívánja felhasználni, az Egyesült Államok erősen kételkedik ebben. Ugyanakkor Mahmúd Ahmadinezsád, Irán új, ultrakonzervatív elnöke egy telefonbeszélgetésben közölte Kofi Annan ENSZ-főtitkárral, hogy hajlandó visszaülni a tárgyalóasztalhoz. Bush elnök üdvözölte a döntést, de hangsúlyozta: ha Teherán továbbra sem működik együtt partnereivel, az ügy az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé kerül. Ezt az állítást a francia miniszterelnök is megerősítette, ám Irán hajthatatlan: "Nem aggódunk, bármire készen állunk. (
) Azt tanácsoljuk Európának, vonja vissza fenyegetéseit." Mire Bush elnök újra leszögezte: "Nem akarjuk, hogy Iránnak atomfegyvere legyen"; Cyrus Naseri, a NAÜ-be delegált iráni követ a hatvan évvel ezelőtti hirosimai atomtámadásra utalva azzal vágott vissza, hogy "az Egyesült Államok nincs abban a pozícióban, hogy bárkinek arról prédikáljon, mihez kezdjen az atomfegyvereivel". Egyes források szerint az urándúsítás felfüggesztése előtt Irán mintegy harminchét tonna nyersuránt dolgozott már fel, ami akár öt nukleáris fegyver létrehozásához is elegendő lehet. Mohammad Szajedi, az iráni Atomenergia Szervezet helyettes vezetője megerősítette: a natanzi üzemet nem indítják újra. Teherán ugyanakkor azt állítja: a nukleáris tevékenység felfüggesztése már eddig is ártott a technológiai fejlesztéseknek, és ez idő alatt több száz tudós vesztegelt munka nélkül. Az iráni nukleáris program mindeközben már a nemzeti büszkeség egyik sarokkövévé vált mind a reformerek, mind a keményvonalasok számára. Az ENSZ Biztonsági Tanácsával való fenyegetés azonban minden bizonnyal nem jelent kellő elrettentést Teherán számára, hiszen az esetleges gazdasági szankciók kiszabása több hónapba is beletelhet.
2005. 08. 12. (IX/32)
