hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Feszültség a feszület körül

2003. 11. 03.
A héten Olaszország a vallások közti párbeszéd munkálását szolgáló európai uniós konferenciának ad otthont, az olasz közélet jelenlegi legsúlyosabb vitája mégis vallási konfliktus kapcsán szabadult el: egy radikális muzulmán vezető pert nyert, a bíróság ítélete pedig arra kötelezi az egyik állami iskolát, hogy távolítsa el a feszületeket osztálytermeinek faláról. A jogi döntés nyomán kirobbant csatározás újabb fejezetet nyitott Európa vallási öröksége és annak szimbólumai körül több fronton zajló csatározásban.

Adel Smithnek, az Olasz Muzulmán Unió vezetőjének korábban is meggyűlt már a baja bizonyos falfelületekkel: egy időben azért viaskodott, hogy a bolognai Szent Petróniusz bazilika egyik oldalhajójáról távolítsanak el egy 15. századi freskót, merthogy műelemzők szerint a falfestmény Mohamed prófétát ábrázolja – a pokolban. Hasonló okból próbálta keresztülvinni, hogy Dante Isteni színjátékát töröljék az állami iskola tanrendjéből, amelybe gyermekei járnak. A firenzei költő ugyanis szintén a pokol egyik bugyrába helyezte a prófétát, akit a költemény szerint ördögök hasogatnak a kardjukkal, hiszen maga is "szakadásnak volt földön okozója".

Eddigi viadalait nem koronázta siker, ezennel azonban a mohamedán jogharcos váratlan győzelmet aratott: miután két évig küzdött azért, hogy gyermekeinek ne legyen kötelező a feszület alatt tanulniuk, L\'Aquila városának bírósága elrendelte, hogy a közeli Ofena állami iskolája harminc napon belül távolítsa el a fali feszületeket. Eleinte egyébként úgy tűnt, hogy nézeteltérése "békésen" megoldódik az iskola 

tanáraival, akik először jogosnak ismerték el panaszát, de miután a muzulmán jogharcos egy "Allah hatalmas!" feliratot helyezett el az iskolában, mégis elutasították kérését, és vonakodtak levenni a feszületeket. Keresetét ezt követően nyújtotta be. Mario Montanaro bíró ítélete szerint a feszületek "az állam azon egyértelm? szándéka mellett tanúskodnak, hogy a katolicizmust az iskolákban mint abszolút igazságot a középpontba helyezze, a legcsekélyebb tekintet nélkül azokra az erőfeszítésekre, amelyeket a többi vallás tett az emberiség fejlődése érdekében." 

"Megnyertem az ügyet – örül Smith. – A törvény az én oldalamon áll." Az olasz politikusok viszont a legkevésbé sem. "A keresztnek maradnia kell – csatlakozik az általános felhördüléshez a kereszténydemokrata Rocco Buttiglione –, de akár marad, akár megy, a mi döntésünk legyen, ne pedig egy őrült muszlim aktivistáé." A Berlusconi-kormány nevében nyilatkozó Roberto Maroni munkaügyi miniszter "gyalázatos döntésnek" bélyegezte a l\'aquilai bíró határozatát, s még Olaszország mérsékelt mohamedán közössége is igyekezett elhatárolódni a bírósági határozattól. A Vatikán nem reagált hivatalos állásfoglalásban, de nézeteit bizonyára hűen tükrözi Ersilio Tonini bíboros tiltakozása: "Hogyan rendelheti el valaki, hogy a tantermekből távolítsák el országunk alapvető értékeinek egy jelképét? Ez a döntés sérti az olaszok többségének önérzetét."

A döntés valójában megosztotta az olaszokat: a La Repubblica cím? napilap felmérése szerint a válaszadók fele-fele arányban álltak ki mellette vagy protestáltak ellene; a legjelentősebb iskolai szakszervezet, a CGIL Scuola pedig éppen egyhangúan támogatja. Elemzők a vallási szimbólumok használata kapcsán az európaiakat eddig is megosztó kérdésekhez csatolják az esetet: túl az unió születő alkotmányában Európa keresztény gyökereire való hivatkozáson, Franciaországban és Németországban a mohamedán ruhadarabok iskolákban és közhivatalokban való viselete váltott ki hevesebb vitákat, Olaszországban pedig ezelőtt egy nápolyi munkásnegyedben tervezett mecsetépítés robbantott ki általános felzúdulást, amelyet a helyi katolikus klérus vezetett. 

Smith támogatói – és Montanaro bíró – egyrészt az alkotmánybíróság korábbi, a vallásoktatást érintő ítéleteire hivatkoznak, másrészt a fellebbviteli bíróság három évvel ezelőtt született döntésére: ez utóbbi felmentett a vádak alól egy szavazatszámláló biztost, aki megtagadta kötelességeinek teljesítését, mivel a szavazókörletben feszület volt a falon. A jogi határozatlanság egyébként annak tudható be, hogy Olaszországban jelenleg nincs egyértelm? rendelet, amely szabályozná az iskolai feszületek kérdését. Lényegében egy még Mussolini fasiszta rendszere idején hozott kormányrendelet van érvényben, amely a bíróságokat is a feszület kiakasztására kötelezi. Sem az állam és az egyház viszonyát szabályzó, pár évvel később született Lateráni Egyezmény, sem az annak módosításaként a nyolcvanas években létrejött új konkordátum – amely kimondja, hogy Olaszországban nincs államvallás – nem szentelt figyelmet a kérdésnek. Az 57 milliós Olaszországban egyébként közel 800 ezer muzulmán él, de közülük alig 50 ezer az olasz állampolgársággal is rendelkezők száma.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!