A mentés pillanatai a Melnyikov utcai színházból. A túlélők hálásak Fotó: Reuters
2002 októberében Putyin orosz elnöknek döntenie kellett: megvárja, míg a csecsen–arab halálkommandó a 850 tússzal együtt magára robbantja a moszkvai színházépületet és a második világháború óta legnagyobb válságba sodorja Oroszországot, vagy megpróbálja a lehetetlent: úgy megkísérelni a túszok mentését, hogy közben nem hagy időt a terroristáknak a kezükben lévő bombák aktiválására. Putyin az utóbbi mellett döntött. És bár a lehetetlent nem lehetett hiba nélkül végrehajtani (a történelemben ez csak a legendás entebbei akció során sikerült), az eredmény az orosz elnököt igazolta: az ostromban meghalt minden áldozatra hat megmentett élet jutott.
"A második felvonás elején történt – meséli szabadulását követően Alekszandr Nyikityenko, az ORT televízióriportere –, hogy a fő- és oldalbejáratok felől gépfegyverekkel felszerelkezett emberek törtek a nézőtérre. Először azt hittük, a rendező húzásáról van szó. Bár lövések dördültek, egyáltalán nem tűnt komolynak a helyzet. Amikor az egyik csecsen lövése után vakolatdarabok hullottak a plafonról, megértettük, nem babra megy a játék."
Október 23-án, moszkvai idő szerint 21 óra körül (közép-európai idő szerint ez 23 óra) egy felfegyverzett csecsen csoport elfoglalta Moszkvában a Nord-Ost színházközpontot. Ekkor a színházban az azonos című, igen népszerű musicalt játszották telt házas előadáson. "Az első hivatalos információk szerint tizenöt, magát csecsennek nevező túszejtő tartózkodik a színházban, mindannyian robbanóanyagot viselnek a testükön" – így szólt az egyik legelső híradás a
"www.lenta.ru" internetes újság honlapján.
A támadás előtti percek. Nem mehettek biztosra Fotók: Reuters
2002. 10. 31. (VI/44)
