– Mostanában felkavarták a közvéleményt azok a szabadságra kiengedett
bűnözők, akik kiengedésük után az első napon újra gyilkoltak. Ezek az esetek
megosztották az embereket abban a tekintetben, hogy nem túl enyhék-e a rájuk kiszabott
ítéletek. Ki a felelős valójában?
– Nézze, én másképp nézem és másképp is látom a dolgot. Azt gondolom, hogy
nem a bíróságon kellene számon kérni, amit a társadalom elrontott. Egy társadalom
lelkiismerete, a »közvélemény lelkiismerete« ne attól nyugodjon meg, hogy a bíró
jól lesújtott a bűnözőre, ezzel a probléma megoldódott, mindenki aludhat, mint aki
jól végezte dolgát.(
)"
Tihanyi Péter interjúja: Megrázó pillanatok a
tárgyalóteremben
Az utolsó ellenség: A holtak szellemei és az élők tisztelete
Mit mond a halálról, a gyászról, a túlvilági életről a zsidó–keresztény kinyilatkoztatás? »
Seres László: 9/11 és a „végtelen háború” mítosza
Véleménycikk »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »