Halad a hadseregreform. Irány a NATO
Általában mindenki egyetért abban, hogy a jövő katonái Magyarországon is önkéntesek
lesznek. Más megoldás nincs; a legtöbb szakértő szerint az új helyzethez csak így
tudunk alkalmazkodni. Ha ez nem lenne elég, vegyük hozzá azt is, hogy míg évente
90-100 ezer fiatalt tudnak besorozni, csak 20-22 ezer "felvételére" van hely a
seregben. Végh Ferenc vezérezredes, a Magyar Honvédség parancsnoka, vezérkari főnök
határozottan úgy látja, hogy az elmúlt időszakban kialakult biztonsági helyzet már
nem igényli a kötelező sorkatonai szolgálaton alapuló tömeghadsereg típusú
szervezetek létét; át kell gondolni egy új rendszer bevezetésének a feltételeit:
– Egyre nagyobb a társadalmi és politikai igény a sorkötelezettség eltörlésére
és egy hivatásos sereg létrehozására. Az igazi nagy kérdés az, lehet-e biztosítani
a megfelelő létszámot önkéntesekből, azaz lesz-e elég önként jelentkező, akikkel
fel lehet tölteni az állományt. Min múlik ez? A haderő pozícióján, a munkaerőpiacon,
illetve nem utolsó sorban a társadalom támogatásán. Hatékony toborzórendszert kell
kialakítani. Motiválni kell az embereket a szolgálat vállalására, például katonai
szolgálathoz kötve bizonyos állásokat, megfelelő szállást, ruhát, élelmiszert, egészségügyi
ellátást biztosítva. Továbbá társadalmi garanciákkal kell szolgálni, mint például
felvételinél a plusz pontok, adókedvezmények, megfelelő fizetés, amelyből az
otthonmaradt család is finanszírozható, ne adj\' Isten halál esetén háttérbiztosítás
a család számára – tehát anyagi juttatások.
Az önkéntes katonai szolgálat csak akkor lesz versenyképes, ha elég erősek a motiváló
tényezők. A honvédség nem a társadalomtól különálló szervezet, hanem annak
szerves része; szolgálja a társadalmat. Mint ilyen, a kormányzati és törvényi
rendelkezéseknek van alárendelve. Ki kell jelölni a célokat, ennek megfelelően azt,
hogy mire használjuk a hadsereget. Ennek alapján kell meghatározni a honvédséget.
Megfogalmazódott a cél: profi hadsereget szeretnénk. Ehhez kellene közelíteni. Ennek
kivitelezése belekerül néhány évbe a társadalmi döntés megszületése után, ami
sajnos még nincs is meg. Annyit azonban mondhatok: a tendencia határozottan az önkéntes
sorszolgálat felé mutat.
– Mik a NATO elvárásai ezzel kapcsolatban?
– A NATO nem várja el tagjaitól, hogy önkéntes hadseregük legyen; legtöbb tagországa
azonban azzal rendelkezik. A NATO katonai szövetség. A mi alkotmányunk csak az önkénteseket
engedi külföldre fegyveres szolgálatra, és a NATO-tagság is az önkéntesség felé
mozdít el bennünket.
– Az átalakítás mennyire terhelné meg a költségvetést?
– Érezhetően megterhelné, de ezek a költségek hosszabb távon jó befektetések. A
jelenlegi struktúrában a katonaidő csak a kiképzésre elég, arra is csak épphogy. A
kiképzés költséges dolog, márpedig minden bevonulás után végig kell csinálni. A
szolgálati idő rövidülésével a kiképzések gyakorisága egyre sűr?bbé vált,
jelenleg ez évente négy alkalom. A féléves szolgálat őszintén szólva még kevésbé
lenne szerencsés az említett okok miatt. A több évre szerződött katonát magasabb
szinten lehet kiképezni. Ez profibb és olcsóbb is, ha minden körülményt figyelembe
veszünk.
Galovicz János nyugalmazott ezredes, parlamenti képviselők katonai szakértője,
a Magyar Hadtudományi Társaság Légierő szakosztályának elnöke is így számolta.
– Galovicz úr! Mik a feltételei az önkéntes sorállomány létrehozásának?
– Először is megfelelő jogszabályokat kell létrehozni. A szolgálati körülményeket
át kell formálni, csakúgy, mint az emberi és jogi viszonyokat a katonák között. Nem
elhanyagolható a megfelelő fizetés biztosítása sem. Most a sorkatona illetménye 4-5
ezer forint, plussz az ellátás, ruha s a többi. A szerződésesé 30 ezer, de ő nem
kap teljes ellátást. Ebből is következtethetünk, hogy az átalakításhoz több pénzre
van szükség, ám később ez igen kifizetődővé válik. Jelenleg a sereg hivatásos,
szerződéses és sorköteles katonákból, valamint polgári dolgozókból tevődik össze.
A sorállomány csökkentésével csak drágul a sereg, mivel az üresen maradt posztokat
fizetett személyzettel kell feltölteni. A szerződéses sorkatona hosszabb időt szolgál,
szakmailag sokkal profibb, mint a 9 hónapra, vagy félévre besorozott. Ilyen módon, a
sereg létszámát is lehet csökkenteni. Így az eszközökre sem kellene annyit fordítani,
mivel a kiképzéseknél kevesebb használódik el. Természetesen végig békehadseregről
beszélek, a szükségállapot az más. Olyankor minden polgár köteles a honvédelemre a
maga lehetőségeihez mérten.
– Hogy néz ki ez, ha nincs kötelező szolgálat?
– Ki-ki amihez ért, amije van, azzal szükség esetén a haza rendelkezésére kell állnia.
Ez független a sorozási szisztémától. Önkéntes sereg esetén több megoldás van háborús
helyzet esetére. Az USA-ban például ilyenkor felfüggesztik a hadkötelezettség alól
való mentességet. Az is megoldás, ha szerződéses tartalékos állományt tartunk
fent, ezek fizetést kapnak és időnként be kell vonulniuk kisebb karbantartásokra békeidőben
is. Svédországban bebizonyították, hogy egy középfokú végzettséggel rendelkező válogatott
polgári réteget katonai részfelada- tokra profi szinten pár nap alatt be lehet tanítani;
ők ezt gyakorolják is. A honvédelmi kötelezettség nálunk szintén alkotmányos kitétel
rendkívüli helyzetben.
– Miért pont most történik a haderőátalakítás?
– Az ügy alig egy évtizede került valóban a mi kezünkbe. A másik dolog, hogy a
biztonságpolitikai szempontok teljesen megváltoztak. Megszűnt a bipoláris világ. Egy
Európán belüli háború esélye majdnem nulla, tőlünk délre azonban szinte bármikor
kitörhet a "csetepaté". Az új kihívásokra új megoldásokkal kell reagálni.
Amint az Öböl-háborúban vagy a falklandi háborúban is látható volt, a létszámfölény
semmit nem használt a szakmai profizmussal és a technikai fölénnyel szemben. Ez a
profizmus hivatásos állományt igényel. Ez nem csak elmélet; a magyar hivatásosok
rendkívül jól teljesítenek külföldön, mesterien oldják meg a feladatokat, nem értéktelenebbek
bármely neves ország katonáinál.
– Mit gondol, az átlag magyar ellenzi-e a sorkötelességet?
– A felmérések arra mutatnak, hogy a lakosság nagy része, ha nem is teljesen jól
informált, de az önkéntes szolgálatot preferálja. A németeknél, mint nálunk is,
sok az alternatív szolgálatot választó fiatal, ott a lakosság 96 százaléka az önkéntes
seregre voksol.
1998. 10. 31. (II/44)
