A Kaspersky Lab nemrégiben végzett kutatása jól rámutat arra a jelenségre, hogy az emberek több mint 70 százaléka a telefonját veszi kezébe, ha nem tudja, hogy egy bizonyos helyzetben hogyan viselkedjen. Vagyis egyfajta mentsvárként tekintünk az okoseszközünkre, melynek segítségével el tudjuk kerülni, hogy a környezetünkben levőkkel beszélgetésbe kelljen elegyedni vagy különböző helyzetekben helyt kelljen állni.
Az emberek közel harmada előnyösebbnek tartja, hogy online egy honlapon vagy akár egy alkalmazáson keresztül intézzen el bizonyos ügyeket, elkerülve ezzel a másokkal való kommunikációt. Vélhetően a mobilkészülék folyamatos közelségéből, használatából fakadóan a felhasználók 34 százaléka nyugtalanná válik, ha arra gondol, hogy nem áll rendelkezésére egy internetre csatlakozott okoseszköz, amellyel lekötheti magát. Mindemellett az érintettek 12 százaléka pedig attól tart, hogy nem tud elfoglaltnak tűnni, ha a készüléke nem üzemel. Mindezek jól szemléltetik, hogy az okostelefon a hétköznapok szerves részévé vált. A használatával pedig rendkívül könnyen túl lehet lépni az „egészségesnek” számító határon, ami a kapcsolatainkra is káros hatással lehet.
Különösen igaz ez a gyerekekkel való viszonyra, ugyanis az utódok érzelmi és szociális fejlődése a szülők figyelmén múlik. Így, ha a felmenők rendszeresen csak fizikailag vannak jelen a gyerekek életében, kárt okozhatnak nekik. A csemeték ugyanis ilyenkor azt érezhetik, hogy a felnőttek figyelméért fel kell venniük a versenyt a mobiltelefonnal, amivel akaratlanul is az a benyomás épül ki bennük, hogy kevésbé fontosak, mint a mobilkészülék. Szélsőséges esetben ez a helyzet akár olyan viselkedési formát is kiválthat a fiatalokból, amellyel a felnőttek figyelmét akarják elnyerni, és ez akár családi konfliktusba is torkollhat.
2018. 11.09.(XXII /45)
