Bárkivel előfordulhat, hogy fájdalomcsillapításra van szüksége. A fájdalom tulajdonképpen jelzőtünet: lehet erős, tompa, akut, érinthet egy testrészt, de akár az egész szervezetet is. A terápia kiválasztása során döntő szempont a pontos diagnózis, a fájdalom szintje, az egyéni rizikótényezők vagy a korábbi gyógyszerszedés története. Az egyes fájdalomcsillapítók mindenkire másként hatnak, így gyakran többféle gyógyszert kell kipróbálni – az orvos tanácsait és a használati útmutatót figyelembe véve – ahhoz, hogy kiderüljön, számunkra melyik a legmegfelelőbb a panaszok enyhítésére.
Az orvosok azonban hangsúlyozzák: a fájdalom nem betegség, hanem tünet, az okát mindig keresni kell. A visszatérő fájdalom egyben vészcsengő is, a hatékony kezeléséhez szükséges a háttérben meghúzódó okok feltárása és azok sikeres megszüntetése. Így a krónikus fájdalom csillapítása már orvosi feladat.
A fájdalomcsillapítók két nagy csoportra oszthatók: a kábító és a nem kábító hatásúakra. Az utóbbinak fontos képviselői a nem szteroid jellegű gyulladáscsökkentő szerek (NSAID) és a paracetamol. Ezek a gyógyszerek a prosztaglandinok, azaz a gyulladásért felelős vegyületek képződését gátolják. A paracetamolnak nincs gyulladáscsökkentő hatása: szakemberek szerint ez a szer az agyba továbbított fájdalomérzet gátlásával hat. A leggyakrabban használt hatóanyag az ibuprofen, mely egyszerre hat a gyulladás és a fájdalom ellen, de a láz leküzdésében is segít.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2018. 05.18. (XXII/20)
