Napjaink meghatározó közéleti témája a nemek közötti egyenlőség kérdésköre. Az 1990-es évek óta lassabban nő a feltétlen egyenlőség híveinek száma, és úgy tűnik, a fiatal, millenniumi generáció hozzáállása sokrétűbb, mint gondolnánk.
Joanna Pepin és David Cotter szociológusok kimutatták, hogy szakmai, politikai értelemben a fiatalok elsöprő többsége az egyenlőség oldalán áll, ám amikor az otthonról esik szó, az egyenlőségpárti tendenciák megtorpanni, sőt megfordulni látszanak. 1994-ben a középiskolai végzős tanulók 42 százaléka gondolta úgy, hogy a legideálisabb családmodell az, amikor a férfi teljesít a családon kívül, a nő pedig az otthonteremtésről gondoskodik. Ugyanezzel az állítással 2014-ben a végzősök 58 százalékos többsége értett egyet.
Bő egy évtizeddel ezelőtt a tanulók 48 százaléka osztotta a véleményt, miszerint egy dolgozó anya nem tud olyan szeretetteljes kapcsolatot létesíteni gyermekeivel, mint egy otthon maradó édesanya, és ez az arány 2014-re 60 százalékra növekedett. A millenniumi generáció 90 százaléka a munkahelyi egyenlőség mellett foglal állást, de egyértelműen látható a hagyományosabb felfogás felé történő eltolódás az otthoni szerepekkel kapcsolatosan.
2017. 05.12. (XXI/19)
