Az ottawai karriertanács-adó, Jean-Philippe Michel, aki középiskolásokkal foglalkozik, már nem használja munkája során a „szakma” kifejezést. Minden tanulót arra buzdít, hogy ne szakmát válasszon, hanem képességeket, amelyeket el szeretne sajátítani a munkavégzés során. Azt akarja elérni, hogy a diákok a célokról beszéljenek: ahelyett, hogy azt mondanák, „orvos akarok lenni”, mondják azt, hogy „empátiát szeretnék használni a gyógyítás területén”.
Lehet, hogy ez kicsit misztikusan hangzik, de egy apró változtatás a nyelvhasználatban segít összefoglalni az igazi célokat. Az, amit az ember sokszor elképzel magának, nincs összhangban egyetlen szakmával, karrierrel sem. Ehelyett Michel azt vallja, hogy ha eldöntjük, milyen képességeket akarunk használni, az elvezet majd az áhított karrierhez – és ezáltal valószínűleg nagyobb elégedettséget hoz majd létre. Ez azt jelenti, hogy nem egy állás, hanem inkább projektek és munkaszituációk sorozata vezethet egyről a kettőre.
A jövő karrierje
Jehezkeli: Európának fel kell ébrednie
Interjú a muszlim közösségekbe beépült oknyomozó újságíróval »
Amíg élünk, zenélünk - Beszélgetés Fenyő Miklóssal a rock and rollról
A Made in Hungária című darab 75. előadásán »
Mi lesz az NB1 legértékesebb játékosával?
Interjú Tóth Alexszel, a Fradi válogatott középpályásával »
Jehezkeli: Európának fel kell ébrednie
Interjú a muszlim közösségekbe beépült oknyomozó újságíróval »
Amíg élünk, zenélünk - Beszélgetés Fenyő Miklóssal a rock and rollról
A Made in Hungária című darab 75. előadásán »
Mi lesz az NB1 legértékesebb játékosával?
Interjú Tóth Alexszel, a Fradi válogatott középpályásával »
2017. 05.12. (XXI/19)
