A nemzeti park a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) meghatározása szerint olyan terület, amelynek ökológiai egységessége megőrzendő a jelen és a jövő generációi számára; amely megvédendő mindenfajta mezőgazdasági és ipari hasznosítástól; és amelyben lehetőség nyílik nemcsak tudományos, hanem oktatási és szabadidős tevékenységek végzésére is.
Az első nemzeti parkok a 19. század végén alakultak, ezek célja még főként az volt, hogy az emberek élvezhessék a természet szépségeit, elérhetővé váljanak az ilyen helyek mindenki számára. A Yellowstone Nemzeti Park – amely a világ első nemzeti parkja volt – példája rávilágít arra, hogy a látogathatóság mellett mennyire fontos az értékek megóvása, hogy a jövő generációi is a maguk eredetiségében tekinthessék meg a parkokat.
1872-ben az Amerikai Kongresszus megalapította a Yellowstone Nemzeti Parkot. A páratlan természeti képződmények létezéséről pár évtizeddel korábban még szinte senkinek nem volt tudomása. Néhány utazó beszámolójára hivatkozva indítottak felfedezőutakat, kutatókat, fotósokat, festőket küldve a helyszínre. Ekkor akadtak rá a fantasztikus gejzírekre, meleg vizű hőforrásokra, iszapmedencékre, fumarolákra (gőz-gáz kitörések). Az ámulatba ejtő természeti kincset sűrű fenyvesekkel övezett vulkanikus táj rejti magába, egyedi állatvilággal és ökoszisztémával.
Az utolsó ellenség: A holtak szellemei és az élők tisztelete
Mit mond a halálról, a gyászról, a túlvilági életről a zsidó–keresztény kinyilatkoztatás? »
Seres László: 9/11 és a „végtelen háború” mítosza
Véleménycikk »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
Az utolsó ellenség: A holtak szellemei és az élők tisztelete
Mit mond a halálról, a gyászról, a túlvilági életről a zsidó–keresztény kinyilatkoztatás? »
Seres László: 9/11 és a „végtelen háború” mítosza
Véleménycikk »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
2016. 12. 02. (XX/48)
