Vezető kutatóorvosok egy része az időjárással szembeni érzékenység hátterében gyakran pusztán modern kori civilizációs betegséget sejt (egyre kevésbé és egyre ritkábban vagyunk kitéve az elemek természetes hatásainak), és az emberi szervezet hőszabályzó-, valamint alkalmazkodóképességének zavarát feltételezik a jelenség mögött. Mások szerint viszont a környezeti hatások mindig is befolyással bírtak szervezetünk működésére, hiszen már jóval időszámításunk előtt Hippokratész lejegyezte, hogy bizonyos betegségek bizonyos időjárási körülmények hatására súlyosabbá válhatnak: „Aki helyesen akarja gyakorolni a gyógyítás művészetét, annak figyelembe kell vennie a hideg-meleg szeleket és az évszakokat” – írta, és azt is megfigyelte, hogy például a sarkvidéki eredetű, hideg levegő hatására gyakrabban lépnek fel görcsök.
Angela Schuh német orvos-klimatológus Bioklíma című könyvében egyenesen azt állítja, hogy az emberek több mint fele érzékenyen reagál az időjárási hatásokra. A professzor asszony német alapossággal taglalja az időjárás és az ember kapcsolatát, a megelőzés módjait és a terápiás módszereket, miközben nem feledkezik meg az időjárás egészségre gyakorolt pozitív hatásairól sem. Schuh szerint valóban az időjárási változásokra reagál szervezetünk, a szimptómák valódiak és tényleg megkeserítik elszenvedőjük életét, és nem beképzelt tünetekről van szó. Például a mozgásszervi panaszok 60–90 százalékának, a migrén, fejfájás 50-60 százalékának időjárás-érzékenység az okozója. Majd közli azt is, hogy kutatásai szerint a kellemetlen időjárási viszonyok és változások zárt térben is utolérnek bennünket.
Új népbetegség?
2014. 08. 08. (XVIII/32)
