hetilap

Az úgynevezett Mozart-hatás-elmélet szerint a klasszikus zene, főleg Mozart hallgatása javítja a tudásteszteken elért eredményeket, különös tekintettel a memóriára. A torontói egyetem pszichológiaprofesszora, Glenn Schellenberg szerint viszont a Mozart-effekt nem létezik, legalábbis nem abban a formában, ahogy azt gondolták. A zenehallgatás megemeli az agy dopaminszintjét, ami erősíti a koncentrálóképességet. Ez viszont nem kötődik egy bizonyos zeneszerzőhöz, sőt még műfajhoz sem, ugyanis minden olyan zene bír ezzel a hatással, amit a hallgatója kellemesnek tart. A zene hatása a professzor szerint egyébként teljesen ugyanolyan, mintha egy szelet csokoládét ennénk meg. 

A jobb és bal agyfélteke egyidejű aktivitása viszont valóban javítja a tanulás hatékonyságát és az információ rögzülését. A zenélés azon ritka tevékenységek egyike, melyek során a teljes agyunk aktív. Emiatt a hangszeres játék és az éneklés hatást gyakorolhat a nyelvtanulás, az összpontosítás, a fizikai koordináció és az általános fejlődés terén is, emellett elősegíti a magasabb rendű pszichés funkciók gyorsabb ütemű fejlődését is. 

A zene gyógyító hatásáról is sokat hallhattunk már. Hatással bír a hormontermelésre, vérnyomásra és az emésztésre. Még fizikai fájdalom enyhítésére is használják, ugyanis elvonja a figyelmet az érzékelt fájdalomról, hatására a test endorfint termel, és ellensúlyozza a tüneteket, valamint ellazítja az embert azáltal, hogy lelassítja a légzést és a pulzust. Emellett a zene a krónikus fejfájástól vagy migréntől szenvedőknek is segíthet abban, hogy csökkentsék a fejfájások gyakoriságát, időtartamát és intenzitását.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek